(0 Szavazat)22 megjelenítés

– Nem volt hiábavaló, hogy évekkel ezelőtt, 2014-ben elkezdtünk a Közös Agrárpolitika ügyével foglalkozni, mert Brüsszelben a döntések hozzávetőlegesen öt év alatt születnek meg, és ha már az elején nem próbálunk érdeket érvényesíteni, akkor a végén hiába kapálózunk

Utolsó frissítés: hétfő, 2018 december 10

– fogalmazott a Hargita Megye Tanácsa márványtermében szervezett december 7-i Európai Néppárt helyi konzultáció megnyitóbeszédében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, a Régiók Bizottsága raportőre. A megyeelnök teljes felszólalása itt tekinthető meg:

https://www.facebook.com/borbolycsaba/videos/125527318367954/

A Csák László szakértő által moderált rendezvényen Sógor Csaba és Winkler Gyula EP-képviselők mellett jelen volt Herbert Dorfmann, a dél-tiroli német közösség EP-képviselője is, aki szerint az általa képviselt régió és Székelyföld nagyon sok szempontból hasonlít.

Dorfmann beszélt a családi gazdaságok támogatásáról, megítélése szerint veszélyes a KAP-ot csak befektetési kérdésként megközelíteni. Megítélése szerint támogatni kell a fiatal gazdálkodókat, meg kell találni az utat a fiatalokhoz.

– A következő tíz év egy nagy technológiai kihívás lesz a gazdálkodók számára. Szükségünk van egy kevésbé bürokratikus KAP-ra, adminisztratív határok nélkül, amely egyszerűbben, átláthatóbban működik. Az gazdákat be kell vonni az agroturizmusba, a vidékfejlesztésbe, úgy hogy ezek a szakágazatok tisztességes megélhetést nyújtsanak a benne dolgozók számára – fogalmazott a képviselő.

– Az RMDSZ erős Európát és fejlődő Erdélyt, fejlődő Székelyföldet szeretne. A számunkra fontos döntések három szinten, itt helyben a székelyföldi önkormányzatokban, Bukarestben és Brüsszelben születnek. Az erdélyi magyar közösség érdekét kell szolgálniuk a brüsszeli döntéseknek is – emelte ki Winkler Gyula. Az EP-képviselő elmondta, a 2021-2027-es költségvetési vita januártól élesben megy, ugyanis decemberben Brüsszelben elfogadják a kormány- és államfők a tárgyalási keretet, a következő év elejétől pedig a szakbizottságokban már konkrét számokkal zajlik a vita.

– Nem tudjuk elfogadni, hogy csökkenjen a Közös Agrárpolitika és a Kohéziós Alap, hiszen számunkra ezek a fontos fejlesztési források – emelte ki Winkler Gyula, aki beszámolt arról, hogy Európában különböznek a tagállamok érdekei a fejlesztési alapok tekintetében. Ugyanakkor arra is rámutatott, hogy Románia leghatékonyabb ágazati programja épp a Regionális Operatív Program, ahol az önkormányzatok döntenek a fejlesztési prioritásokról.

– Hét évvel ezelőtt a két legközpontosítottabb operatív program rossz teljesítménye miatt 2 milliárd euró úszott el a rendelkezésre álló fejlesztési keretből. Ez az összeg megmenthető lett volna, ha a kormány időben átcsoportosítja a különböző ágazati operatív programok forrásait, és átirányítja a fel nem használt összegeket a Regionális Operatív Programhoz. Most a 2014-2020-as költségvetési ciklus ötödik évében vagyunk, egyre nyilvánvalóbb, hogy ugyanabba a helyzetbe kerülünk, mint 2011-2012 környékén. Az RMDSZ javaslata az, hogy a bukaresti kormány mielőbb indítsa el a tárgyalásokat a források átcsoportosítása érdekében, mert fogy az idő. Közösségeink érdeke az, hogy minél több pénz jusson a helyi fejlesztésre – hangsúlyozta Winkler Gyula.

Sógor Csaba köszönetet mondott Herbert Dorfmannak, hogy ismételten elfogadta a meghívást és a 2011-es kolozsvári látogatását követően ezúttal Székelyföldre is ellátogatott. Az RMDSZ-es európai parlamenti képviselő úgy fogalmazott: a KAP-reform vitájában nagyon sok érdek ütközik Európában, dél-tiroli képviselőtársukkal viszont számos kérdésben ugyanolyan álláspontot képviselnek az Európai Parlamentben, például a vidéki térségek, a kisgazdák, a családi gazdaságok uniós támogatását hasonlóképpen fontosnak tartják. Az EP-képviselő emlékeztetett: Európa tíz százaléka nemzeti kisebbséghez tartozik, a kisebbségek nagyrésze pedig vidéki környezetben él, ezért a romániai magyar közösségek tekintetében is nem csupán gazdasági, hanem kisebbségvédelmi érdek is a vidéki régiók fejlesztése.

– Dél-Tirol gazdaságilag, politikailag, biztonságpolitikai szempontból is stabillá tette Olaszországot, és továbbra is azt látjuk, hogy sosem dőlnek hátra, mindig újítanak, tovább fejlesztenek. A mai napon is többször elhangzott, hogy a dél-tiroli mintát nem lehet lemásolni, hiszen minden régiónak és nemzeti kisebbségnek sajátos a helyzete, de egyetértünk abban, hogy el lehet tanulni. Éppen ezért mi azt szeretnénk, hogyha kialakulna egy még szervezettebb és akár folyamatos tapasztalatcsere Székelyföld és Dél-Tirol között – mondta az EP-képviselő.

A rendezvényen felszólalt Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, Tánczos Barna és Antal Lóránd szenátorok, Sebestyén Csaba és Korodi Attila parlamenti képviselők, Becze István megyei tanácsos, valamint Lázár Zoltán, a Csíkszeredai Főkonzulátus külgazdasági attaséja, továbbá a megye több polgármestere is.

– A mai találkozó elsődleges üzenete az, hogy itt a közösségekre építő vidékfejlesztésre és a közösségekre építő kisebbségpolitikára van szükség. Ahogy Dorfmann EP-képviselő megfogalmazta, egyben kell tartani a közösségeket. Ez mind a vidékfejlesztés, mind a kisebbségpolitika kulcsmozzanata. Ez a fő üzenete a mai konzultációnak. A konferencián megfogalmazott javaslatokat el fogják juttatni az Európai Néppárt képviselőjelöltjeihez, ez elvileg a most még működő európai parlament és a következő, jövő évi választásokon kialakuló új parlament munkáját segítő javaslatcsomag lesz. Hiszen az Európai Néppárt úgy gondolja, hogy az európai politikát nem Brüsszelben, Strasbourgban kell alakítani, hanem itt, Hargita megyében, Kovászna megyében, azaz a helyi közösségekben – összegezte Csák László szakértő a megbeszélésen elhangzottakat.

Az Európai Néppártnak címzett javaslatcsomagot Borboly Csaba foglalta össze, aki napokkal korábban Brüsszelben, a Régiók Bizottsága 132. plenáris ülése után is a téma jelentőségéről beszélt. 

– Az Európai Unióban kiemelten oda kellene figyelni, hogy a magas értékű tájakon végezzük azt a - sokszor hagyományos - gazdálkodást, amely szükséges a biodiverzitásunk megőrzéséhez, ez egy különös érték itt, Európában. Szükség lenne a kis és helyi gazdaságok fejlesztésének és bővüléséhez szükséges forrásoknak a további, illetve fokozottabb biztosítására, illetve figyelembe kell venni a sajátos térségi helyzeteket, hisz teljesen más egy kevésbé fejlett régióban a mezőgazdasággal, vidékfejlesztéssel foglalkozni, mint ott, ahol egy fejlett térségről beszélünk. Úgyhogy az unió nagyobb figyelmet, több forrást és kedvezőbb szabályozást, kevesebb bürokráciával működő szabályozást kellene megvalósítson a mi szempontunk szerint. A Régiók Bizottságáról bővebben itt olvashat.

Az eseményről készült fotóalbum itt tekinthető meg.

Csíkszereda, 2018. december 8.