(0 Szavazat)40 megjelenítés

Öt évre, 2016. április 5-től 2021. április 4-ig érvényesen megkapta az akkreditációt a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház. Az illetékes hatóság a napokban értesítette erről az intézményt. A Hargita Megye Tanácsa alintézményeként működő megye kórház menedzsmentje folytatni kívánja az elkezdett fejlesztéseket nagy hangsúlyt fektetve a szolgáltatás minőségének folyamatos javítására.

Utolsó frissítés: kedd, 2017 február 28

Borboly Csaba, a megyei tanács elnöke és Demeter Ferenc, a kórház menedzsere nyilatkozatában köszönetet mondott a kórház valamennyi alkalmazottjának, valamint a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház vezetőségének a szakmai tapasztalatcseréért. Borboly Csaba külön megköszönte a főorvosoknak és mindenkinek, aki dolgozott ezért.

– Csapatmunka volt, és örvendek, hogy számos probléma, kivizsgálás ellenére sikerült megszerezni az akkreditációt – jelentette ki a megyeelnök.

Demeter Ferenc elmondta, hogy a 2006/95-ös törvény rendelkezik az egészségügyi intézmények kötelezettségeiről az akkreditálás megszerzésével kapcsolatosan, így a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház is jelentkezett az akkreditációra. Az illetékes tanúsító szerv 2015 harmadik negyedévére ütemezte be az ellenőrző látogatást. A gazdasági igazgató közlése szerint a látogatás pillanatáig folyamatos felkészülés jellemezte a kórház tevékenységét, és elmondta, hogy lényegében több külön csoportba összesíthetők a felmerülő akadályok és azok megoldásai. Az első nagy csoportot a szerkezetből adódó nehézségek alkotják, melyek részben kezelhetők pluszfinanszírozással. Hargita Megye Tanácsa több mint félmillió lej támogatást nyújtott ahhoz, hogy teljesítsék az akkreditáció megszerzéséhez szükséges feltételeket, így több hiányosságot tudtak pótolni, ami pozitívan befolyásolta a kórház megítélését.

– Maga az akkreditálási folyamat olyan standardok és követelmények teljesítéséből áll, amelyek egy közel fél évszázaddal ezelőtt épült, állandó szerkezetű épület esetén mondhatni kivitelezhetetlenek. Ezeket a problémákat együtt kezeltük megpróbálva a szerkezeti hiányosságokat a nyugati követelményekhez igazítani – fejtette ki Demeter Ferenc. – A második nagy nehézséget a kezelési és diagnosztizálási sémák országos hiánya jelentette. Azt tartanánk megfelelőnek, ha az illetékes szervek országos szintű kezelési és diagnosztizálási modelleket dolgoznának ki. Ez nem egy elvetemült gondolat, mert van pár szakterület, ahol ez működik, létezik és használható. Ezt a hiányosságot a kórházunk alkalmazottai pluszteherként oldották meg, orvosaink nagyobb vagy gyakrabban előforduló diagnóziscsoportokra dolgoztak ki kezelési protokollokat, diagnosztizálási eljárásokat – tette hozzá az igazgató, aki szerint hasonló hiányosság fedezhető fel az ápolási szakleírások területén, azon a területen a főasszisztenseknek hatalmas terhet jelentett, hogy a mindennapi tevékenységük mellett még külön procedúrákat és protokollokat dolgozzanak ki.

Romániában a kórházak működését a 2006/95-ös számú törvény szabályozza, ezt kiegészíti a 2016/987-es számú rendelet, amely a kórházak tevékenységét próbálja egységesíteni, meghatározni a procedúrák, standardok és módszertanok formai és tartalmi követelményét. Fülöp Enikő, a kórház akkreditációért felelős munkatársa, jelenlegi gazdasági igazgatója elmondta, hogy állandó stratégiai problémát jelent a folyamatos törvényváltozás, az elvárások és követelmények nyugati országokhoz történő alakítása, ráadásul ezeknek a szabályoknak és módszereknek az alkalmazása olyan kórházi egységekben kell hogy megvalósuljon, amelyek nem kevés esetben még az 1970-es évek elején épültek. Nem beszélve arról, hogy a csíkszeredai kórház több osztálya a 18. és 19. században épült létesítményekben működik.

Csíkszereda, 2017. február 27.