(0 Szavazat)55 megjelenítés

A világjárvány soha nem tapasztalt helyzetbe hozta az egész Európai Uniót. A COVID19 terjedésének megfékezése és a járvány okozta gazdasági, illetve társadalmi kihívásokra adott válaszokról, a károk enyhítése érdekében tervezett intézkedésekről úgy kell döntenie az EU-nak, hogy figyelembe veszi a helyi, valamint regionális problémákat, és azonnali segítséget nyújt ezek megoldásában – szögezte le Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, a Régiók Európai Bizottságának (COR) alelnöke a bizottság május 7-ei ülése kapcsán. 

Utolsó frissítés: kedd, 2020 május 12

A Régiók Európai Bizottsága által megfogalmazott ajánlást Borboly Csaba több módosító indítvánnyal egészítette ki. Javasolta, hogy az európai vészhelyzet-reagálási kapacitás és –képesség növelése kapcsán az EU fordítson nagyobb figyelmet a helyi és regionális szintű reagálási struktúrák teherbíró képességére, és azok többletfinanszírozására is. 

A regionális egészségügyi rendszerek digitalizációja, illetve a kórházak hatékonyabb működése mellett az egészségügyi szakemberek képzését és további munkahelyek létesítését is célként kell kitűznie az EU-nak, hiszen csak így tudnak felkészülni egy olyan esetleges helyzetre, mint amilyet a világjárvány több országban is előidézett.

A helyi infrastruktúra (elsősorban kórházak, iskolák, sportlétesítmények) megerősítése mellett nagyobb hangsúlyt kell fektetni a támogatási és pénzügyi eszközök átalakításakor az egészséges élelmiszerek előállításának támogatására, illetve a tudatos fogyasztói magatartás népszerűsítésére is. Ez, mint Borboly Csaba fogalmazott, két okból is fontos: egyrészt, hozzájárul a társadalom egészségének megőrzéséhez, másrészt pedig segíti a helyi termelők piaci érvényesülését. 

„A munkahelyek megőrzése mellett az EU-nak arról is gondoskodnia kell, hogy minden tagállamban komolyan vegyék azokat az intézkedéseket, amelyek óvják a munkavállalók egészségét, beleértve az alacsony szakképzettséget igénylő munkakörben dolgozókat is” – szögezte le Borboly.

A vidéki infrastruktúra fejlesztésekor az EU-nak támogatnia kell, hogy a kevésbé fejlett régiókban is kiépüljön a megfelelő internethálózat, és a hátrányos helyzetű családok és gyermekek számára biztosítani kell az online oktatásban való részvételhez elengedhetetlen felszereléseket is. Ezek hiányában a mostanihoz hasonló helyzetben a tanulóknak nincs lehetőségük felzárkózni társaikhoz, nem tudják elsajátítani az iskolai tananyagot. A tanácselnök arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vegye fontolóra a digitális oktatás cselekvési tervének és pénzügyi eszközeinek módosítását annak érdekében, hogy azok a kevésbé fejlett régiókban élő fiatalok is felzárkózhassanak, akiknek eddigi oktatási teljesítményét leginkább a digitális szakadék és a megfelelő oktatáshoz való hozzáférés hiánya rontotta.

„Habár úgy tűnik, az EU intézményei messze vannak tőlünk, az ott megszületett döntések befolyásolják az életünket, és ebben a válságos időszakban az EU számára is prioritás, hogy segítse tagállamait és régióit. Ennek érdekében a 2020 utáni finanszírozási ciklusra elkülönített költségvetést újratárgyalja, átcsoportosítások lehetőségeiről tanácskoznak, hogy a támogatási programokat a szükséghelyzethez igazítsák. Mivel a Régiók Európai Bizottsága egy helyi hatóságokat képviselő konzultatív szerv, az EU döntéshozó szervei kötelezően kikérik a mi álláspontunkat is. Nekünk a Régiók Bizottságában az a feladatunk, hogy megfogalmazzuk a Hargita megyei, székelyföldi problémákat és megoldási javaslatainkat egyaránt” – mutatott rá Borboly Csaba.

Hargita Megye Tanácsa elnökének módosító javaslatait támogatta az Európai Néppárt (EPP) részéről Nica Alin-Adrian, a Temes megyei Újbesenyő polgármestere, Bóka István, a magyarországi Balatonfüred polgármestere, Ribányi József, a Tolna Megyei Közgyűlés alelnöke, a magyar delegáció elnöke, Majthényi László, a Vas Megyei Közgyűlés elnöke, Hranic Bruno, a horvátországi Vidovec polgármestere, és Finnországból Markkula Markku, Espoo Városi Tanácsa közgyűlésének tagja. 

Csíkszereda, 2020. május 8.