A székelyföldi emberek és nagyragadozók közötti konfliktusok helyzetét ismertették az Európai Unió Nagyragadozós Platformjának plenáris ülésén
(0 Szavazat)19 megjelenítés
A székelyföldi, Hargita megyei nagyragadozók, kiemelten a barna medve és az ember együttélésének európai uniós forrásokból való támogatását kérte az Európai Unió Nagyragadozós Platformjának május 13-ai, Brüsszelben tartott plenáris ülésén Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, a Régiók Bizottságának tagja és Demeter László biológus, a Természetvédelmi Területek Országos Ügynöksége Hargita megyei kirendeltségének igazgatója, a Pogány-havas Kistérségi Társulás Natura 2000-es fiókszervezetének szakmai koordinátora.
Utolsó frissítés: kedd, 2019 május 14
Az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának székhelyén tartott plenáris ülésen a Hargita Megyei Nagyragadozós Regionális Platform közel féléve zajló eddigi tevékenységét mutatta be Demeter László, a regionális platform helyi szakmai koordinátoraként. A témában érdekelt társadalmi csoportok, gazdák, vadásztársaságok, vidékfejlesztési és környezetvédő egyesületek, önkormányzatok, közbirtokosságok, állami intézmények képviselőit tömörítő regionális platform egyedülálló abban, hogy a legkülönbözőbb szempontokat is figyelembe veszi a szükséges megoldások hatékonysága érdekében.
– Nyitottak vagyunk a nemzetközi tapasztalatcserére, a tudásunkat megosztjuk másokkal is. Nyugat-Európában az a probléma, hogy már nem tudnak együttélni a nagyragadozókkal az emberek. Ilyen szempontból mi tudunk nagyon sokat tanítani nekik. Másrészt azt, hogy a társadalom vegyen részt aktívan a döntéshozási folyamatokban, mi kell ellessük a nyugatiaktól, és sokkal aktívabban részt kell vegyünk az országos döntéshozási folyamatokban, és ebben számíthatunk az európai partnerek segítségére – nyilatkozta Demeter László a brüsszeli eseményen.
Borboly Csaba felszólalásában hangsúlyozta, hogy Brüsszelben olyan döntéseket kell meghozzanak, amelyek a székelyföldi, Hargita megyei emberek életét megkönnyítik, és a nagyragadozók, elsősorban a medve és a farkas által okozott károkra megoldásokat nyújtanak. Ilyen a megelőző intézkedések és a kutatások finanszírozása, a kártérítési lehetőségek biztosítása, amelyek már más tagállamokban működnek. A tanácselnök beszélt a támogatási lehetőségek szükségességéről, kiemelve, hogy a LIFE projektek esetében, habár Európa legnagyobb medveállománya Romániában van, mégis az erre szánt összegnek csak egy kis töredéke jutott el az országba. Hiányolta, hogy bár a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a nagyragadozók esetében is szükségesnek tartja a támogatásokat, az eddigi romániai mezőgazdasági miniszterek nem tartották fontosnak, hogy ebből pénzt hozzanak el, és ezáltal könnyebbé tegyék a gazdák életét.
– Az európai parlamenti választások arról is kell, hogy szóljanak, hogy Brüsszelből figyeljenek oda, hogy ha Bukarest nem hajlandó a medvekérdésben megfelelő forrásokat, intézkedéseket hozni, akkor szóljon bele ebbe az Európai Bizottság, a Hargita megyei embereknek ne csak a nagyragadozók jelenlétének negatív része jusson, hanem ez gazdasági előnyt is jelentsen számukra – hangsúlyozta Borboly Csaba. Hozzátette: – Ezt a témakört nem adhatjuk fel! Ezt a témakört itt Brüsszelben képviselni kell! Képviselni kell a Régiók Bizottságában, az Európai Bizottságban, az Európai Parlamentben! Bízom benne, hogy a május 26-ai választások erről is szólnak. A medve ügyében gazdasági növekedésnek van esélye, identitáserősítő hatása van, turizmust lehet rá építeni. Ezért szükséges az európai parlamenti jelenlét, ezért van szükség a szakértőink részvételére, a döntéselőkészítésre. Ma ezt mondtuk el Brüsszelben: mi képesek vagyunk döntéseket előkészíteni, amelyhez kértük, hogy biztosítsanak forrásokat.
Csíkszereda, 2019. május 13.
Tetszett ez a cikk?(0 Szavazat)19 megjelenítés