(0 Szavazat)71 megjelenítés

- Minden esetet nyilvánosságra kell hozni, minden vadkárt be kell jelenteni, és addig kell a medveproblémáról beszélni, amíg megoldást nem találunk. Több jogszabálytervezetet is adtunk be, de ezekre sajnos még nem érkezett pozitív válasz, ahogy a petíciókra sem, de azt gondolom, hogy ha minél többen szólalunk meg a témában, akkor a környezetvédelmi minisztérium is elismeri a problémát, és lépni fognak, hangzott el Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsa elnökének beszédében a nagyragadozók és ember együttélésével foglalkozó európai uniós platform negyedik regionális műhelymunkáján június 9-én, amelyet az EU vadászegyesületekért és fajmegőrzésért felelős szövetsége (FACE) és a Természetvédelmi Világalap (WWF) szervezett. 

Utolsó frissítés: hétfő, 2017 június 12

(http://ec.europa.eu/environment/nature/conservation/species/carnivores/coexistence_platform.htm)

Hozzátette, nincs rendben, hogy a környezetvédelmi minisztérium struccpolitikát folytatott az elmúlt évben és leállított minden kilövést. Jelenleg ebben a kérdésben nincsen jó szabályzat, pedig ahol veszélyben van az emberi élet ott azonnal intézkedni kellene, megadni a lehetőséget és támogatást erre az illetékes szerveknek, vadásztársulatoknak,  hangsúlyozta a megyei tanács elnöke.

A megyeelnök Kelemen Attila, volt parlamenti képviselő, az országos vadásztársulás egyik vezetőségi tagjának a meghívására vett részt a megbeszélésen, hogy ismertethesse a jelenlévőkkel a Hargita megyében aktuális medveproblémát. Elhangzott, az elmúlt időszakban több alkalommal is előfordult, hogy a medve emberre támadt, a vadak bemennek a településekre, behatolnak a házakba, mivel nőtt az egyedek száma, nőtt a veszély is. Statisztikákkal is lehet bizonyítani, hogy elmúlt években a kivágott fák száma csökkent, tehát nem a természetes élőhely csökkenése miatt jön egyre több medve be a településekre, hanem a túlszaporodás az elsődleges oka annak, hogy emberek nincsenek biztonságban. Azonban további okként megemlíthető az is, hogy nincsen szabályozva a gyümölcsök szedése az erdőkben, vagy a terepmotorozás, nem fordítunk elég figyelmet az erdők védelmére, így megzavarva az ott élő vadállatokat. Mivel nőtt a támadások száma folytatni kell a tárgyalásokat, mert a nagyragadozók ügye nincs az emberek életterének szemszögéből is kezelve Európa szinten, bárki megsérül a törvény nem szolgálja az érdekét, ezért módosításra van szükség. A témában történtek beszélgetések szakemberekkel, érintettekkel, tulajdonosokkal, akiknek a termését vadak rongálták meg, az érintett hatóságokkal, de egyelőre nincs törvényes megoldás. Nyitottabb és áthatóbb beszélgetések szükségesek, mert egyelőre mindenki marad a saját véleményével, mindenki azt hiszi, hogy neki van igaza, pedig egyetértésre és megoldásra van szükség, hangsúlyozta előadásában Borboly Csaba. Továbbá a megyeelnök kérte a találkozó résztvevőit, hogy segítsenek a nagyragadozók kilövési kvótájának jóváhagyásában, valamint közösen készítsenek egy jelentést a Régiók Bizottsága keretében,  amely a nagyragadozók és az emberek konfliktusáról szól, mert jelenleg ez a kérdés megoldatlan európai szinten, és ez a jelentés szolgálhatna alapul a további gondolkodáshoz és intézkedéshez.

Az elöljáró beszédében kitért arra is, hogy a megyében kevesen jelentik be a vadállatok okozta károkat. Minden településen működik bizottság erre a célra, de mivel a károk nagy részét nem térítik meg, vagy akár évekre is elhúzódhat a bürokratikus folyamat, értelmetlennek látják a bejelentést az érintettek.

A megyeelnök megemlítette a korábban Ctibor Kocman-nal, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának Romániáért és Szlovákiáért felelős felügyelőjével történt beszélgetését, ahol elhangzott, hogy Romániában nem adják ki a Natura 2000-es program keretében járó támogatást az erdő, mező és földtulajdonosnak, Európa más részeivel ellentétben, pedig az unió lehetővé teszi, és lenne is rá pénz, hektáronként akár 200 euró. Ez pedig nincs rendben, beszélni kell erről és harcolni, hogy megkapják a tulajdonosok, fogalmazott a megyei tanács elnöke.

A találkozón egyetértettek abban, hogy oda kell figyelni azokra a medve populációkra, amelyek más megyékben veszélyeztetve vannak, Hargita megyében nincs gond a  faj fennmaradásával, ellenkezőleg a túlszaporodás jellemző. Elhangzott, hogy a medve kérdésben három megoldás lehetséges, egyik a kilövési kvóta, a másik az elszállítás, a harmadik pedig, hogy hagyják ahogy van. Az utóbbi kettő nem megoldás, mert a vagyoni károk mellett emberek is sérültek meg támadások során, elszállítani pedig azért nem érdemes a medvéket, mert nagyobb távolságról is visszatérnek. A minisztérium minél hamarabb meg kellene állapítsa  kilövési kvótát az egyedek reális megszámolását követően, vélekedett Borboly Csaba a felvetés kapcsán.

A megyei tanács elnöke úgy véli, hogy a témában a megtett sok erőfeszítés eredményeként rövidesen előrelépés lesz, ezt arra alapozza, hogy néhány napon belül Bukarestben találkoznak a minisztérium illetékeseivel, hogy megoldást keressenek a medveproblémára. A fővárosban tartott műhelymunkán abban is megegyeztek, hogy a kérdésben érintett szervezetek és a WWF tagjai Hargita megyébe fognak látogatni, ami szintén előrelépést jelenthet, a megyei tanács elnöke úgy látja kezdik elismerni, mennyire nincs rendjén az, ami a székely falvakban történik, hogy a medvék településekre látogatnak, emberéleteket veszélyeztetnek és egyre több kárt okoznak.

Hargita Megye Tanácsának elnöke a Régiók Bizottsága tagjaként Brüsszelben többször ismertette a Hargita megyei medve- és egyéb vadkárproblémát, javaslatait jelentésbe is belefoglalták. Legutóbb június 6-án vett részt az „An EU Action Plan for nature, people and the economy” (EU-s cselekvési terv a természet, az ember és a gazdaság vonatkozásában – http://ec.europa.eu/environment/nature/legislation/fitness_check/action_plan/conference_en.htm) című konferencián, amelyen ezt a kérdést tárgyalták a felvetése nyomán.

Csíkszereda, 2017. június 10.