(0 Szavazat)103 megjelenítés

Szakmai megbeszélést tartott Hargita Megye Tanácsa és az általa létrehozott Hargita-hegység Fejlesztéséért Egyesület, valamint az érintett szakhatóságok csütörtökön, április 2-án a megyei tanács épületében.

Utolsó frissítés: péntek, 2015 április 03

A munkamegbeszélés témája a térség turisztikai fejlesztéséhez kapcsolódó vízügyi problémák, az ivóvízellátáshoz szükséges vízbefogásokat és hálózatokat, illetve a hóágyúzáshoz szükséges tárolókat és vezetékeket övező problémák vitára bocsátása volt. Részt vett Incze Csongor, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, Szabó Barna megyemenedzser, Fülöp Otília megyei főépítész, Darvas Ágnes a Hargita megyei vízügyi hatóság képviselője, Topor Emil az Országos Ásványkincshatóság részéről, Both József a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökségtől, Korodi Szabolcs tervező, építész, Bernádt Zelma környezetvédelmi szakértő, valamint a hegység fejlesztésében érdekelt települések közbirtokosságainak, vállalkozásainak képviselői.
Korodi Szabolcs elmondása szerint hiány mutatkozik azon szakemberekből, akik a vízzel kapcsolatos tervek dokumentációját megfelelően elkészíthetik. Ugyanakkor szükség van a Maros és az Olt folyó vízügyi szakhatóságainak a bevonására, viszont a végső vízügyi engedélyt minisztériumi szinten fogják kibocsátani. 
A Hargita-hegység övezeti rendezési tervének kidolgozásánál föltétlenül egyeztetni kell az idén májusban elfogadandó Natura2000-es menedzsmenttervek készítőivel is, mert ezek prioritást élveznek. Fokozott figyelmet kell fordítani az élőhelyvédelmi területekre, mert az ezekbe való beavatkozás uniós szintű jóváhagyásokat igényel, hangzott el. Hargitafürdő környékén és a Csicsói Hargita keleti oldalán egy különleges, vízügyi szempontból korlátozó helyzet áll fenn, ugyanis a Csibában működő pisztrangászat zárolta a hegységnek ezen az oldalán lévő hegyi patakok vízhozamát. Korodi Szabolcs tervező szerint elfogadhatatlan, hogy egy halastó megakadályozza egy egész település fejlesztését, ezért szorgalmazza a vízszükségletének, illetve vízügyi engedélyének felülvizsgálását.
Topor Emil, az Országos Ásványkincshatóság kihelyezett vezetője a bányavizekkel kapcsolatban elmondta, hogy ezek a kifolyásnál nem szennyezettek, később lesznek zavarosak a patak medrében található lerakódások feloldásával. Véleménye szerint ezt a vízforrást is lehet hasznosítani a hóágyúzásnál.
Bernádt Zelma szakértő kifejtette, hogy az alternatív vízforrások felkutatása és annak tárolása a fontos. A műhó előállításához szükséges vízmennyiséget nem pillanatnyilag kell a téli idényben kiemelni az ilyenkor viszonylag kis hozamú patakokból, hanem víztároló tavakat kell létesíteni, és ezekben kell felgyűjteni az egész év során a téli szezon elejéhez szükséges vízmennyiséget. Ezeknek a tárolóknak a hóágyúzáson kívül ugyanakkor árvízvédelmi funkciója is lehet, hiszen fel tudják fogni a hirtelen tavaszi hóolvadások, illetve a nyári torenciális esőzések túlzott vízhozamát. Másrészt a hóágyúrendszerek erdőtüzek esetén tűzvédelmi feladatot is elláthatnak, hiszen a sípályák nyomvonalán tűzcsapokkal ellátott nagy nyomású vízvezetékek húzódnak.

Csíkszereda, 2015. április 2.