A törvény drasztikusabban fogalmaz, azt írja románul: d) eliminarea din sala de şedinţe, amit gondolom, nem szükségeltetik magyarra fordítani szó szerint, mert a szó szerinti fordítás nagyon durva és félreértelmezhető.

 

A magyar jogi nyelvben a kivezettetés fogalmat kellene használni a „se elimina” román jogi terminológia fordítására, és azt gondolom, hogy akkor egyértelmű a megfogalmazás.

 

 

 

A kivezettetés vagy „eliminálás”, nevezzük, ahogy jónak látjuk, szóval ebben a vonatkozásban pedig a törvény 61. számú paragrafusa határozza meg a szankció kiszabásának feltételeit. Kérem, engedjék meg, hogy szó szerint a román szöveget olvassam be, majd lefordítom. Így fogalmaz a 61. számú paragrafus: „În cazul în care după chemarea la ordine un consilier continuă să se abată de la regulament, preşedintele îi va retrage cuvântul, iar dacă persistă, îl va elimina din sală. Eliminarea din sală echivalează cu absenţa nemotivată de la şedinţă.

 

A kivezettetést mindig megelőzi a felszólítás, a szómegvonás, és ha ezt figyelmen kívül hagyja az érintett, s folytatja a jogsértő magatartást, akkor következik a kivezettetés, ami lehet önkéntes, illetve az önkéntes eltávozás hiányában következnek a rendfenntartó erők, akik kivezetik az érintettet a teremből.

 

A kivezettetés vonatkozásában is világosak a törvényi rendelkezések, ezeket a rendfenntartó erők útján köteles fonatosítani az elnök. A törvény egyértelmű és kategorikus, a rendbontót el kell vezettetni az ülésről, ha önként nem hagyja el a termet. Ez történt pénteken is. Jogsértés történt, és a jogsértést jogalkalmazás követte, szankció kiszabásával. Tehát röviden ezek a jogi tények.

 

 

 

FŐKÉNT, hogy eddigi perlekedési szokásait ismerve és átlátva biztosra vehető lett volna, hogy azzal perelte volna be a balánbányai határozatunkat, hogy ő, aki már nem volt jogosult az ülésen való további részvételre, mégis maradt, használta a szavazógépet, így kéri a tanácsi határozat megsemmisítését! Ezért lett kivezettetve, utolsó lehetőségként, a törvényesség biztosítása érdekében!

 

 

 

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy nem először fordul elő ezen d) pont alkalmazása a megyei tanács ülésein, más tanácsos vonatkozásában is alkalmaztuk, például Szász Jenő pártelnök még megyei tanácsos időszakában volt, amikor ennek az intézkedésnek a révén az ülésterem elhagyására kényszerült, igazolatlan hiányzást kapva. De ha jól emlékszem, esetében csak egyszer került erre sor, igaz, nem sokat járt ülésre. Árus úr viszont, azt kell mondjam, az ülések látogatását illetően példás magatartást mutat. Minden ülésen ott van, e tekintetben mndenki példát vehet róla. Csak sajnos néha rendszeresen olyan magatartást tanúsít, olyannyira zavarja az ülés rendjét, hogy kénytelen vagyok a d) pont alkamazásával a tanácsülés elhagyására felszólítani.

 

Árus tanácsos úr esetében erre számos alkalommal sor került, a pénteki nem az első eset, és sajnos nem is a második, ha jól emlékszem, már legalább 3 vagy 4 alkalommal megtörtént. Ilyenkor az a szabály, hogy a tanácsos szépen összeszedi iratait, feláll és kimegy a teremből. Aznap nem kap üléspénzt, nem térítik meg az útiköltségét. Súlyos szankció, de szükéges a tanácsülés rendjének fenntartásához. Ez az egyik jogosítvány, amellyel az ülést vezető megyei tanácsi elnök fenntarthatja az ülés rendjét.

 

A tanácsülésen ugyanis helyi jogalkotás folyik, sok tíz millió euró fejlesztési pénzről döntünk évről évre, tehát megengedhetetlen, hogy korcsmai jelenetek helyszíne legyen. A pénteki napon is ezen a nálunk sajnos megszokott partitúrának az alapján zajlottak a dolgok. Árus úr hozta megszokott formáját, én meg felszólítottam, hogy hagyja abba, fejezze be, figyelmeztettem, mindent csináltam, és mivel ez hatástalan volt, megvontam a szavazati jogát, és felszólítottam az ülésterem elhagyására. Attól a pillanattól kezdve, hogy felszólítottam, időlegesen megszűnt a szavazati joga, és fel kellett volna állnia és kimennie. Így szól a törvény.

 

Árus urat ez nem zavarta. Szavazógépét továbbra is nyugodtan használatban tartotta, mintha mi sem történt volna. Tehát a jogsértést, az ülés rendjének zavarását tetézte egy újabb jogsértéssel, hogy jogosulatlanul szavazott tovább s bent maradt az ülésteremben, annak ellenére, hogy ki kellett volna neki onnan mennie azonnal.

 

 

 

A pénteki ülésnek ez az újdonsága a korábbiakhoz képest. Nem a jogsértést elkövető személye volt az újdonság, hisz Árus Zsolt notórius szabályszegő. Nem az alkalmazott szankció volt rendkívüli, mert ennek kiszabására már korábban is sor került, vele szemben is, mással szemben is. Hanem ami rendkívüli történt, hogy a tőle megszokott jogsértést egy újabb is követte, nem ment ki a teremből, és szavazott tovább jogtalanul. Ekkor került sor kivezettetésére a biztonsági személyek részéről

 

 

 

E kivezettetést is részletesen szabályozza a jogszabály, és azt írja, hogy a kivezettetést a rendfenntartó erők közreműködésével rendeli el az elnök. Tehát ezek a jogi szempontból releváns tények, amelyekhez még hozzáteszem, hogy ezen d) pont alkalmazása esetén természetesen a szankcionált tanácsosnak, így Árus úrnak utólag rendelkezésére áll a bírósági út igénybevétele, de ha felkérem a tanácsülés elhagyására, akkor neki ki kell menni.

 

Érdekes módon az egyébként a megyei tanácsot illetően notórius pereskedőnek bizonyuló Árus Zsolt vagy a hasonló módon szankcionált Szász Jenő soha nem fordult bírósághoz ezen d) pont alkalmazása miatt. Pedig hát Szász Jenőről köztudott, hogy híres bukaresti ügyvédekkel veszi körül magát, van rá pénze, és ha lehet, még a pityókát is kiperli a földből. És ilyen fából faragták Árus Zsoltot is.

 

 

 

A megyei tanácsot érintő perek számát tekintve ő a bajnok. Az indított perek, illetve az elvesztett perek ügyében a marosvásárhelyi táblabíróságra benyújtott fellebbezések számát tekintve lóhosszal vezet Dan Tanasă sepsiszentgyörgyi nagy-romániás „polgár” előtt, aki a másik notórius pereskedőnk. Itt van egy kimutatás, hogy hány pert indított a megyei tanács ellen. Árus Zsolt 11 pert indított a megyei tanács ellen, amelyből 10-et elvesztett, egyben pedig nem tartottuk fontosnak a fellebbezést, ott azért nem minősítették pervesztesnek.

 

A román kormány hivatala a prefektúra, korábbi vezetője 50–150 millió lejre büntette az iskolaigazgatókat, polgármestereket a székely zászló eseti használata miatt. Azért, hogy ez többet ne forduljon elő, hivatalossá tettük a székely zászlót Hargita megyében! Kik szavaztak ellene? A két PSD-s tanácsos, illetve Árus Zsolt, aki utána még feljelentett a SZÉKELY ZÁSZLÓ Hargita megyében való hivatalossá tétele miatt azon a prefektúrán, amely korábban a büntetéseket kiszabta, és kérte a megyei tanácsi határozat megtámadását.

 

 

 

Azt hiszem, e tekintetben is országos rekordernek minősíthető Árus tanácsos, aki legutóbb már a megyei tanács éves költségvetéséről elfogadott határozatot is megtámadta a bíróságon, de szerencsére első fokon ezt is elvesztette.

 

De sajnos pár napja, október 20-án fellebbezett! Most Marosvásárhelyen dönt három bíró az ítélőtáblán, a költségvetési év végéhez közeledve, amikor már minden el van indítva, folyamatban vagy akár befejezéshez közel van!

 

Ha netán sikerül, amit akar, nevezetesen a határozat felfüggesztése, annak sok millió eurós kára lesz az egész megye számára, és falvak, városok beruházásai lehetetlenülnek el.

 

 

 

Mellékesen mondom el, hogy Árus Zsolt a közbeszerzésekkel, kivitelezőkkel, beruházásokkal kapcsolatos jogi munkától von el értékes időt s energiát, és ezzel is jelentős mértékben károsítja a megye lakosságát. Teszi, mert megteheti. Legalábbis ezt gondolja ő.

 

 

 

És ez történt pénteken is, amikor a balánbányai tanács felelőtlen magatartása miatt lehetetlen helyzetbe került balánbányai bölcsődei csecsemőkorúak, óvodások, illetve általános és középiskolások megsegítésére összehívott tanácsülésen elkezdte a szokásos műsort, amit még azzal is tetézett, hogy etnikai színt adott a dolognak.

 

Én azt gondolom, hogy ezt a magatartást nem kell nekem minősítenem, ez önmagáért beszél. Amit internetes naplómban is írtam, nem gondolom, hogy Romániában ma van olyan helyi, megyei tanács, nincs olyan helyi választott, aki a hetek óta fagyoskodó gyerekek megsegítését az etnikai hovatartozástól teszi függővé. Ez az, ami szerintem égbekiáltó dolog. És azt gondolom, hogy egy tévévitában erről kellene beszélni, mert ez az, amit szerintem ki kell beszélni. A jogkérdések eldöntése bírósági kérdés, de erkölcsi ügyekben, pláne ha kisgyerekekről van szó, azt gondolom, hogy mindenki tud véleményt alkotni.

 

Pénteken az volt a kérdés, hogy hétfőn lesz-e fűtés a balánbányai iskolákban, óvodákban és a 0–3 éves elhagyott vagy sérült gyerekekre felvigyázó nappali központban! Az volt a kérdés, hogy az esetlegesen külföldre távozott szülők hátrahagyott gyerekeinek van-e hova menniük napközben. Sajnos nagyon sok ilyen gyerekre vigyáznak a helyi oktatási hálózatban, 1-2 éves cecsemőtől a középiskolásokig, vagyis 1600 gyerekről és több száz pedagógusról meg kiszolgáló személyről beszélünk. És ez ügyben is talált a kákán csomót Árus úr, és mivel látta, hogy két RMDSZ-es tanácsos hiányzik, ezért elérkezettnek látta az időt a cirkuszhoz, a tanácsülés szétveréséhez.

 

Ezt nem engedtem, törvényes eszközzel ezt megakadályoztam, és most ebből van a nagy felháborodás.

 

Szerintem ezek a tények dióhéjban, és ma meg is köszöntem a Duna Televíziónak, hogy lehetővé tette, hogy elmondjam, mert a pénteki napon nagyon sok elfoglaltságom volt a tanácsülés után, és nem volt időm reagálni az Árus úr vádaskodásaira. Árvátfalván aláírtuk a kivitelezővel a 131-es út beruházási szerződését, amiért egy éve küszködünk saját forrásunk elköltése érdekében, majd az Énlaka felé vezető 136B úton tekintettem meg a munkálatokat, majd Kolozsváron az RMDSZ szövetségi elnökségi és önkormányzati tanácsi ülésén vettem részt, ezt követően pedig Borbély László miniszter úrral egyeztettem a Natura 2000-es és a megyei hulladékgazdálkodási problémáinkról!

 

 

 

Ez idő alatt viszont Árus úr telekürtölte a román sajtót azzal, hogy ő engem felidegesített, és én őt ezért székestől kidobattam a bizonságiakkal. Nagyjából ez jött le a román sajtóban, amely most boldog, hogy lám-lám, a magyarok egymással balhéznak.

 

 

 

Mindenesetre sajnálatosnak tartom a történteket, sajnálatosnak tartom, hogy ide kellett jutnunk, de a törvény törvény, az világos és egyértelmű, attól eltérni nem lehet.

 

Az már egy másik kérdés, hogy a súlyos szankciókat mikor és hogyan alkalmazom én, illetve a tanács, merthogy a legsúlyosabb, több ülésről szóló eltiltásra vonatkozó döntés meghozatala már nem elnöki, hanem tanácsi jogkör. Tehát meg kell közösen vizsgálnunk azt, hogy kezeljük a jövőben a péntekihez hasonló esetet, amikor a felszólításnak a tanácsos nem tesz eleget. A törvény ebben a helyzetben világos, de közös megoldást kell keresnünk a tanácsos kollégákkal. Egy biztos, azt nem tehetjük meg, hogy a kitiltott tanácsost ott hagyjuk a teremben széke karfáját markolászva, és átmegyünk egy másik terembe, mert csak egy tanácsülés tartására alkalmas termünk van, szavazógéppel, hangi rögzítéssel. De ezt majd meglátjuk.

 

 

 

Egy biztos, bármiféle megoldást is választunk a jövőre vonatkozóan, a legfontosabbnak azt tartom, hogy dolgozzunk és ne cirkuszoljunk, mert az emberek nem azért küldtek bennünket a megyei tanácsba, hogy bohóckodjunk.

 

 

 

A közös munkában én mindig partner voltam és leszek, a cirkuszokban, műbalhékban viszont soha.

 

 

 

Nagyon sok ember életkörülményei, nagyon sok egzisztencia, sok millió fejlesztési forrás függ a mi munkánktól, és vannak esetek, amikor – nem túlzok – órákon múlik egy-egy pályázat sorsa. Sajnos ilyen országban élünk, ahol esetenként novemberben adnak aszfaltozásra pénzt, vagy nagyon rövid határidővel szólítanak fel bizonyos hiányok pótlására, vagy kérnek tanácsi határozatot, hogy e határidőn belül tanácsülést tartani egyszerűen lehetetlen néha. Tehát az idő szorításában dolgozunk, és el kell ismerjem, hogy Árus úr kivételével ezen időhiányból adódó problémákhoz az MPP tanácsi frakciójának többi tagja mindig korrektül viszonyult, és nem használta ki az időhiányból adódó szorultságot. Tehát amikor azt mondom, hogy nincs idő a cirkuszra, akkor ezt nem úrhatnám kedvemben mondom, nem azért teszek meg mindent a nyugodt körülmények között zajló gyors és hatékony döntéshozatalért, hanem azért, mert tényleg nincs idő a cirkuszra.

 

Hargita Megye Tanácsa azért tud sikeres lenni az EU-s és bukaresti pénzszerzésben, mert mindig minden alkalmat megragadunk.

 

 

 

Sokszor van az, hogy honatyáink, kormányzati tisztségviselőink telefonálnak, hogy holnapra, holnaputánra hozzátok ezt és ezt a projektet, mert még maradt felhasználatlan keret, még van lehetőség. És akkor vagy cselekszik az ember, vagy elmélázik néhány napot az élet értelméről meg a világ nagy dolgairól vagy a régmúlt sérelmeiről, közben pedig lemarad a lehetőségről. Valójában ez volt a tét pénteken is.

 

Ha mi pénteken egy jó nagyot cirkuszolunk, majd dolgavégezetlenül hazamegyünk meleg otthonainkba, akkor a gázszolgáltató nem kezdi meg, illetve félbehagyja a balánbányai iskolák fűtésének visszakapcsolását, az április óta használaton kívüli rendszer ellenőrzését és felfűtését. És akkor hétfőn, tehát holnap, mi lett volna a gyerekekkel?

 

Ez volt a pénteki ülés tétje.

 

 

 

 

 

És jó lenne, ha egyszer és mindenkorra Árus Zsolt is képes lenne felfogni, hogy van, amikor nem lehet szórakozni.

 

Természetesen az ellen semmi kifogásom, hogy pereljen, de akár az ellen sincs, hogy a jövő évi gyergyószentmiklósi farsangi bálon MEGINT Borboly Csabának öltözzön, ahogy tette az idén is. Ízlések és pofonok.

 

 

 

De a törvényt be kell tartani, és sem a megyei tanács tekintélyével, sem a tanácsos kollégák idejével, idegrendszerével vég nélkül visszaélni nem lehet.

 

 

 

A verbális agresszió maradandóbb lelki sérülést okoz, mint a fizikai. Jó lenne, ha Árus úr ezt figyelembe venné.

 

 

 

 

 

Borboly Csaba

 

 

 

 

 

Csíkszereda, 2011. október 30.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Melléklet – hatályos rendelkezések:

 

 

 

 

 

S hogy az elnök jogát tegyük tisztába, itt a szabályzat, amire ő hivatkozik, ezt írja Árus a blogjában, de olyan paragrafusra, a 113-asra hivatkozik, amely nincs is a törvényben, ugyanis a helyi választottak jogállásról szóló törvény hatályos verziójának összesen 85 paragrafusa van. Jó lenne tehát, ha azt a jogi tudást, amire a blogjában hivatkozik, időnként frissítené Árus.

 

 

 

Szóval ez a hatályos rendelkezés, vastagítva a lényeget:

 

 

 

Art. 57. - (1) Încălcarea de către consilieri a prevederilor Legii nr. 215/2001, cu modificările şi completările ulterioare, a prevederilor prezentei legi şi ale regulamentului de organizare şi funcţionare a consiliului atrage aplicarea următoarelor sancţiuni:

 

a) avertismentul;

 

b) chemarea la ordine;

 

c) retragerea cuvântului;

 

d) eliminarea din sala de şedinţă;

 

e) excluderea temporară de la lucrările consiliului şi ale comisiei de specialitate;

 

f) retragerea indemnizaţiei de şedinţă, pentru 1-2 şedinţe.

 

(2) Sancţiunile prevăzute la alin. (1) lit. a)-d) se aplică de către preşedintele de şedinţă, iar cele de la alin. (1) lit. e) şi f) de către consiliu, prin hotărâre.

 

(3) Pentru aplicarea sancţiunilor prevăzute la alin. (1) lit. e), cazul se va transmite comisiei de specialitate care are în obiectul de activitate şi aspectele juridice, aceasta prezentând un raport întocmit pe baza cercetărilor efectuate, inclusiv a explicaţiilor furnizate de cel în cauză.

 

Art. 58. - La prima abatere, preşedintele de şedinţă atrage atenţia consilierului în culpă şi îl invită să respecte regulamentul.

 

Art. 59. - (1) Consilierii care nesocotesc avertismentul şi invitaţia preşedintelui şi continuă să se abată de la regulament, precum şi cei care încalcă în mod grav, chiar pentru prima dată, dispoziţiile regulamentului vor fi chemaţi la ordine.

 

(2) Chemarea la ordine se înscrie în procesul-verbal de şedinţă.

 

Art. 60. - (1) Înainte de a fi chemat la ordine, consilierul este invitat de către preşedinte să îşi retragă sau să explice cuvântul ori expresiile care au generat incidentul şi care ar atrage aplicarea sancţiunii.

 

(2) Dacă expresia întrebuinţată a fost retrasă ori dacă explicaţiile date sunt apreciate de preşedinte ca satisfăcătoare, sancţiunea nu se mai aplică.

 

Art. 61. - În cazul în care după chemarea la ordine un consilier continuă să se abată de la regulament, preşedintele îi va retrage cuvântul, iar dacă persistă, îl va elimina din sală. Eliminarea din sală echivalează cu absenţa nemotivată de la şedinţă.

 

Art. 62. - (1) În cazul unor abateri grave, săvârşite în mod repetat, sau al unor abateri deosebit de grave, consiliul poate aplica sancţiunea excluderii temporare a consilierului de la lucrările consiliului şi ale comisiilor de specialitate.

 

(2) Gravitatea abaterii va fi stabilită de comisia de specialitate care are în obiectul de activitate aspecte juridice, în cel mult 10 zile de la sesizare.

 

Art. 63. - Excluderea temporară de la lucrările consiliului şi ale comisiilor de specialitate nu poate depăşi două şedinţe consecutive.

 

Art. 64. - Excluderea de la lucrările consiliului şi ale comisiilor de specialitate are drept consecinţă neacordarea indemnizaţiei de şedinţă pe perioada respectivă.

 

Art. 65. - În caz de opunere, interzicerea participării la şedinţe se execută cu ajutorul forţei publice puse la dispoziţie preşedintelui.

 

Art. 66. - (1) Sancţiunile prevăzute la art. 57 alin. (1) lit. e) şi f) se aplică prin hotărâre adoptată de consiliu cu votul a cel puţin două treimi din numărul consilierilor în funcţie.

 

(2) Pe perioada aplicării sancţiunii, consilierii în cauză sunt scoşi din cvorumul de lucru.

 

Art. 67. - Pentru menţinerea ordinii în şedinţele comisiilor de specialitate, preşedinţii acestora au aceleaşi drepturi ca şi preşedintele de şedinţă. Aceştia pot aplica sancţiunile prevăzute la art. 57 alin. (1) lit. a)-d).

 

Art. 68. - Sancţiunile prevăzute la art. 57 alin. (1) se pot aplica în mod corespunzător preşedinţilor şi vicepreşedinţilor consiliilor judeţene, pentru abaterile săvârşite în calitatea lor de consilier.

 

Art. 69. - (1) Pentru abateri grave şi repetate, săvârşite în exercitarea mandatului de viceprimar, de preşedinte sau de vicepreşedinte al consiliului judeţean, persoanelor în cauză li se pot aplica următoarele sancţiuni:

 

a) mustrare;

 

b) avertisment;

 

c) diminuarea indemnizaţiei cu 5-10% pe timp de 1-3 luni;

 

d) eliberarea din funcţie.

 

(2) Sancţiunile prevăzute la alin. (1) lit. a) şi b) se aplică, prin hotărâre a consiliului, la propunerea motivată a primarului, respectiv a preşedintelui consiliului judeţean. În cazul preşedintelui consiliului judeţean, propunerea trebuie făcută de cel puţin o treime din numărul consilierilor în funcţie şi va fi temeinic motivată. Motivele care justifică propunerea de sancţionare vor fi aduse la cunoştinţă consilierilor cu cel puţin 5 zile înaintea şedinţei.

 

(3) În cazul sancţiunilor prevăzute la alin. (1) lit. a) şi b), hotărârea se adoptă cu votul deschis al majorităţii consilierilor în funcţie, iar în cazul sancţiunilor prevăzute la lit. c) şi d), cu votul secret a cel puţin două treimi din numărul consilierilor în funcţie.

 

(4) Aplicarea sancţiunilor prevăzute la alin. (1) lit. c) şi d) poate fi făcută numai dacă se face dovada că viceprimarul, preşedintele sau vicepreşedintele consiliului judeţean a încălcat Constituţia, celelalte legi ale ţării sau a prejudiciat interesele ţării, ale unităţii administrativ-teritoriale sau ale locuitorilor din unitatea administrativ-teritorială respectivă.

 

(5) La eliberarea din funcţie se aplică în mod corespunzător prevederile Legii nr. 215/2001, cu modificările şi completările ulterioare.

 

Atacat prin Decizie nr. 1163 din 06/11/2008 la 09/12/2008

 

 

 

Art. 70. - Împotriva sancţiunii prevăzute la art. 69 alin. (1) lit. c) şi d) persoana în cauză se poate adresa instanţei de contencios administrativ competente. Procedura prealabilă nu este obligatorie.

 

Atacat prin Decizie nr. 482 din 12/04/2011 la 06/07/2011

 

 

 

Art. 71. - Aplicarea sancţiunilor prevăzute la art. 57 alin. (1), în cazul preşedinţilor şi vicepreşedinţilor consiliului judeţean, în calitatea acestora de consilier, nu are nici un efect asupra exercitării de către cei în cauză a mandatului încredinţat de consiliu.

 

Art. 72. - Aplicarea sancţiunii prevăzute la art. 69 alin. (1) lit. d) nu are nici un efect asupra mandatului de consilier al preşedintelui sau al vicepreşedintelui consiliului judeţean.

 

Art. 73. - Primarii pot fi revocaţi din funcţie în urma unui referendum, în condiţiile şi în cazurile stabilite prin Legea nr. 215/2001, cu modificările şi completările ulterioare.