( Szavazat)42 megjelenítés

Borboly Csaba szerint a román pártok közigazgatási felosztásra vonatkozó tervei a latin-amerikai modellt követik

Utolsó frissítés: vasárnap, 2011 június 19

Az RMDSZ-nek a fejlesztési régiók újraszervezésére vonatkozó tervét fejlesztéspolitikai, nem pedig etnikai szempontból kell vizsgálni – jelentette ki június 17-én, pénteken Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke csíkszeredai sajtótájékoztatóján. A megyei elöljáró úgy látja, hogy a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és az ellenzéki Szociál-Liberális Unió (USL) elképzelése az ország közigazgatási újrafelosztását illetően egyaránt a latin-amerikai modellt követi, mely szerint csak a nagyvárosok fejlődnek, a kistelepülések pedig elszegényednek. Mint ismeretes, a PD-L nyolc nagy megyét hozna létre, az USL pedig nyolc nagy régiót, mindkettő a jelenlegi fejlesztési régiók határvonalai szerint, amit az RMDSZ ellenez.

– A PD-L a jelenlegi megyék bizonyos hatásköreit a megyei jogú városokra ruházná át, ami nonszensz, hiszen egy polgármester elsősorban a saját települése érdekeit nézi, nem a környező falvakét, ráadásul elegendő kapacitása sem lenne a kistérség adminisztrálására, fejlesztésére – fejtette ki Borboly Csaba. Ugyanakkor az utóbbi idők politikai nyilatkozataira reagálva kijelentette: egyik román párt sem nyújt reális megoldást a székelyföldi térség román lakosai számára, nem is ismerik azok problémáit.

– Bukarestből senki nem kérdezte meg a helyieket, mik a gondjaik, elvárásaik – jelentette ki a megyei elöljáró, hangsúlyozva: – Amikor az RMDSZ volt kormányon, 2009 előtt és után, sokkal több pénzt hoztunk a megyébe, mint a PSD–PD-L-koalíció idején. Kijelenthetem, hogy csakis az RMDSZ-es kormányzatisok munkája mentén fejlődik a térség, csak a szövetség politikusai dolgoznak a megye lakói érdekében, azok etnikai hovatartozásától függetlenül. Mások csak nyilatkoznak két-három hete folyamatosan, ám nem a valós problémáról beszélnek, etnikai konfliktust próbálnak gerjeszteni, amitől nem lesz jobb életük sem a Gyergyóhollón, sem a Vaslábon élőknek.

A tanácselnök szerint a jelenlegi régiófelosztás sem megfelelő, amit az RMDSZ már régóta hangoztat, hiszen amellett, hogy nem vették figyelembe a kulturális-történelmi sajátosságokat a határvonalak megrajzolásakor, a 2007–2013-ra vonatkozó uniós programoknál szintén a nagyvárosok voltak előnyben.

– Azoknak a régióknak van nagyobb esélyük az uniós pályázatok megnyerésére, ahol a bruttó hazai termék az európai átlag 75%-a alatt van. Gondolkodnunk kell nyolc–tíz éves távlatban is, amikor esetleg a jelenlegi hatmegyés régió változatában nem fogunk tudni pénzt lehívni, mert Brassó és Szeben megye miatt pozitívabb lesz a statisztika, mint ami a valós helyzet Hargita, Kovászna és Maros megyében, és emiatt fontos uniós pénzektől eshetünk el – jelentette ki Borboly Csaba. Kitért annak kérdésére is, hogy ha létrejönnének a nagy megyék, a PD-L elképzelése alapján, akkor Brassó megye adósságát ki fizeti ki, az például a Hargita megyeieket is terhelné? Csíkszeredának például nincs adóssága – mutatott rá a megyei tanács elnöke.

Borboly Csaba számos gazdasági, idegenforgalmi, fejlesztéspolitikai példát mondott arra, miért jobb az RMDSZ régiófelosztásra vonatkozó javaslata, mint a nagyobbik kormánypárté és az ellenzéké. Mint kifejtette, Székelyföld sajátos kultúrája, természeti értékei, élő öröksége kuriózum a román és a magyar turisták számára is, egyaránt jönnek román és magyar turisták, ami a megye román vendéglátóinak is előny, ezért reméli, a Székelyföld brand, amelyet folyamatosan építenek, számos projekt révén, remélhetőleg rövid időn belül az ország egyik legfontosabb turisztikai terméke lesz. Ugyanakkor a fejlesztési projekteknek, beruházásoknak nincs nemzetiségük, ezek a helyben élők életminőségét javítják, etnikai hovatartozásuktól függetlenül. A megyei tanács elnöke azt is elmondta, hogy a térség gazdaságában, illetve turisztikai fejlesztésében előnyt jelent az, hogy a megye, illetve térség lakói általában mindkét nyelvet, a magyart és a románt is beszélik.

Borboly Csaba szerint a kulturális sokszínűség alapvető európai érték, Székelyföldön pedig mindig is hagyománya volt a harmonikus egymás mellett élésnek. Amikor konfliktus volt, azt kívülről, hatalmi érdekekből generálták – szögezte le.

Végezetül a tanácselnök bejelentette, hogy a megyei tanács elemző munkacsoportja felmérést végez a megye román ajkú lakói körében: hogyan vélekednek, mik a percepcióik, előítéleteik, félelmeik a Székelyfölddel kapcsolatban. Ennek kapcsán nyilvános vitát rendeznek július hónap folyamán, amelyre meghívják a térség román civilszervezeteit, egyházi képviselőit, valamint azokat a politikusokat, akik az elmúlt hetekben az ellen foglaltak állást, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye egy régiót alkosson, hogy „legalább egyszer az életükben helyben szembesüljenek az itt élők problémáival”. A szervezők meghívják a központi sajtót is, hogy kövesse végig a rendezvényt.