Hargita megye gazdasági stratégiájában is kiemelt helyet biztosított Hargita Megye Tanácsa a megújuló energia előállításának fejlesztésére tekintettel az adottságokra, amelyekkel a megye rendelkezik. A zöld energia a többi gazdasági húzóág mellett az a terület, amely jelentős bevételeket hozhat a megyének, elsősorban a helyi tanácsoknak és a közösségeknek.

– A megyében nem a fa az egyetlen jövedelemforrás – mondta Borboly Csaba, megyeitanács-elnök a konferencia felvezető eszmefuttatásában. Szerinte itt az ideje, hogy azt a kapacitást, amellyel a megye folyóvizei rendelkeznek, a helyi közösségek céltudatosan kezdjék a maguk javára fordítani. Nagyon időszerű ezen gondolkozni és tenni a saját magunk érdekében, mert számos külföldi befektető, Olaszországból, Németországból megkeresett mindet mindenféle bizonylatokért, hogy megszerezzék egy területen, területen történő beruházás jogát.

– Ez lényegében nem baj, a gondok akkor keletkeznek, mikor ezek mögött nincs valós beruházási szándék, csak el akarják venni más vállalkozások, illetve maguk az önkormányzatok elől a kezdeményezés elsőbbségét. Ezért van szükség hasonló megbeszélésekre, amelyek révén áttekinthetőbbé válik a kérdéskör minden vonatkozása – mondta a megyei tanács elnöke.

Borboly Csaba szerint elsődleges fontosságú megyénkben a tényleges energiatermelés és, hogy az ebből származó jövedelem itt maradjon és a közösségeket szolgálja.

A fejlesztési stratégia harmadik pontjában szereplő gazdasági ágazat felpörgetését célozták meg a szervezők azzal a konferenciával, amely a megújuló energia előállításának minden vetületét átfogóan tárgyalta. Az előadások úgy voltak összeállítva, hogy egyszerre adjanak választ az ide vonatkozó jogszabályok mentén felmerülő kérdésekre, és segítsenek megtalálni a legmegfelelőbb technikai megoldást, illetve elérni azt, hogy a Hargita megyei erőforrásokból az itt élő emberek legyenek a haszonélvezői, ne külföldi befektetőkhöz kerüljenek a kiaknázási jogok.

- Célunk a konferenciával az volt, hogy elsősorban a vízenergia előállításban valamilyen módon érintett polgármestereket, magánvállalkozókat összefogjuk, beszéljünk konkrétan a lehetőségekről, továbbá pótoljuk azt az információhiányt, ami ebben a témakörben nem csak nálunk, hanem országszerte uralkodik – indokolta meg a konferencia fontosságát Miklóssy Ildikó az energiatakarékossági közszolgálat vezetője.

A konferencián a környezetvédelmi minisztériumot Lőrincz Csilla, az Országos Környezetvédelmi Alap vezetője képviselte. Lőrincz Csilla a Környezetvédelmi Alap idei kiírásait ismertette, illetve hasznos tudnivalókat közölt a pályázásról.

A konferenciát moderáló Hajdu Gábor megyei tanácsos a megújuló energia termelését szabályozó 220/2008-as törvényről tartott rövid beszámolót. A megyei tanácsos kitért a törvény hiányosságaira is, illetve a megújuló energia terén szükséges romániai fejlesztések elmaradásának okaira.

– Az elsődleges ok a zöld energia ára, amelyet az előállításhoz szükséges beruházások magas költségei hordoznak. Az állam meghatározott áron át is venné a megújuló erőforrásokkal megtermelt energiáit, ám ez a fajta támogatás nem produkál akkora jövedelmet a termelőnek, hogy megfelelő idő alatt megtérüljön a befektetés. Az állam energiabizonylatok kibocsájtásával is támogatja a megújuló energia előállítását, a támogatásra szánt alapok azoktól a termelőktől származnak, amelyek hagyományos úton termelik meg az energiát.

A megyei tanácsos ismertette Románia támogatási rendszerét is, valamit azokat az intézkedéseket, amelyeket utólag hoztak az urbanisztikai bizonylatokkal és a vízügyi engedélyekkel való visszaélések visszaszorítására. Elsősorban a pályázókat 50 000 euró értékű garancia befizetésére kötelezik, amelyet a beruházás megvalósításakor visszakapnak, illetve visszavonnak 550 korábban kiadott engedélyt, amelyek esetében visszaéléseket tapasztaltak. Ezáltal újra megnyílik a lehetőség a helyi tanácsok előtt, hogy rendelkezzenek a megújuló energiaforrásaikkal, azonban a visszaélések visszaszorítására alkalmazott garanciás megoldás hátrányosan érinti a beruházni szándékozó helyi tanácsokat, ezért megpróbálunk e téren is közbenjárni – mondta Hajdu Gábor.

A kisebb jobb

A Hargita megyei körülményeknek kiválóan megfelelnek a 100 kilowatt alatti teljesítményű törpe vízierőművek – derült ki dr. ing. Cornel Ilincă, a Bukaresti Építészeti Egyetem hidrotechnikai tanszékvezetőjének előadásából. A szakember a gyergyóhollói turbinát hozta fel példának, kifejtve hogy az egyszerű és kevésbé igényes turbinák működtetése költséghatékonyabb és ingadozó hozam esetén is megszakítás nélkül működnek. Ugyanakkor az erőművek tervezésével is foglalkozó egyetemi professzor felajánlotta az egyetem segítségét úgy tervezés, mint utólagos konzultáció terén, hiszen már több, általuk tervezett erőmű működik az országban.

Csíkszereda, 2011. június 9.