( Szavazat)38 megjelenítés

A Székelyföldi Akadémiát tizenhatodik alkalommal rendezték meg április 27-én, szerdán délután, ezúttal Gyergyószentmiklóson. A Hargita Megye Tanácsa által tavaly elindított rendezvénysorozat keretében ezúttal Csutak István integrációs és régiópolitikai szakértő és Horváth Alpár egyetemi oktató tartott előadást. A megyei tanács azzal a céllal kezdeményezte a Székelyföldi Akadémiát, hogy bevonja a Hargita megyei vidéki értelmiséget a politikai döntéshozatal előkészítésébe. Az előadásokra képviselőket, helyi egyházi vezetőket, tanárokat, orvosokat, állatorvosokat, önkormányzati hivatali vezetőket hívnak meg, és lehetőség van a témával kapcsolatos vitára.

Utolsó frissítés: csütörtök, 2011 április 28

A gyergyószentmiklósi rendezvényen jelen volt többek között Pál Árpád parlamenti képviselő, Barti Tihamér városi RMDSZ-elnök, valamint Bende Sándor, a Gyergyó Területi RMDSZ elnöke is. Utóbbi házigazdaként köszöntötte a hallgatóságot, majd a megyei tanács elnöke, Borboly Csaba üdvözölte a jelenlévőket, beszédében kifejtve, hogy nagyon fontos az értelmiségiek szerepvállalása a térség fejlesztésében. A tanácselnök hangsúlyozta: az is lényeges szempont, hogy a székelyföldi települések ne vetélytársak, hanem partnerek legyenek, az értelmiségiek pedig ehhez is hozzájárulhatnak a közéletben való részvételükkel, tehát szükség van tapasztalatukra, segítségükre.

– Amiről itt az általunk felkért szakemberek beszélnek, az nem más, mint az autonómia, amely mindenkinek a szívében és a tudatában kell kezdődjön – jelentette ki a tanácselnök.

Csutak István a székelyföldi vidékfejlesztés lehetőségeiről és problémáiról tartott előadást, rámutatva a közpénzek menedzselése, az európai uniós pályázatok és fejlesztések körüli problémákra. Az európai uniós források lehívásában gondot jelent, hogy Székelyföldön kisvárosok vannak, ami hátrányt jelent a pályázásnál az uniós követelmények miatt.

– A kulcsszó a partnerség az uniós alapok lehívásánál – hangsúlyozta Csutak.

Ahhoz, hogy az ország és ezen belül térségünk fejlődhessen, a közigazgatási berendezkedés megbízhatóságára, kiszámíthatóságára van szükség, ami Romániában sajnos nincs így, vázolta a helyzetet a régiópolitikai szakértő. Szerinte az ország európai uniós intézményi kerete olyan, amilyet megteremtünk magunknak.

Horváth Alpár, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi tagozatának tanára szerint Székelyföld turizmusának fejlesztésénél azt is szem előtt kell tartani, hogy a térség nemzetközi versenyben vesz részt. Horváth úgy látja, Székelyföld egyik fő jellemzője az etnicitás, amire alapozni lehet, még ha ez sokaknak nem is tetszik.

– Ne feledjük, hogy Magyarországon kívül a legnagyobb magyar tömb Székelyföldön található, ami rengeteg anyaországi turistát vonz – hívta fel a figyelmet az egyetemi oktató.