Részt vett Becze István megyei tanácsos, Korodi Attila parlamenti képviselő és Tánczos Barna szenátor is. Domján Levente, a Székely Gazda felelős szerkesztője, moderátor felvezetőjében azt a kérdést vetette fel, hogy mire világítanak rá és milyen üzenetet hordoznak az elmúlt időszakban napvilágra került élelmiszerbotrányok. Továbbá a meghívóban megfogalmazott kérdésekre is keresték a választ a résztvevők: Mit fogyasszunk, honnan vásároljunk? Nagy áruházakból, termelői boltokból, piacokról, vásárokból? Névtelen tömegterméket a neves üzletből vagy hagyományos, ismert terméket a névtelen kistermelőtől? Székelyföldi realitás és jövőperspektívák: nagyipari élelmiszer-termelés vagy háztáji kisgazdaság? Mennyire érezték/érzik meg az országos élelmiszerbotrányok hatását a helyi hús- és tejfeldolgozók? Mit mondanak az ágazat szereplői?

Domján Levente szerint az élelmiszer-termelésre vonatkozó élelmiszer-biztonsági előírások túlszabályozottak, de a botrányok azt jelzik, hogy „rés van a pajzson”. Ugyanakkor ezek az esetek kárt okoznak azoknak a vállalkozóknak, termelőknek is, akik betartják a szabályokat. Sándor-Székely Margit, a gyergyószentmiklósi Arterimpex Kft. kereskedelmi igazgatója szerint a botrány óta nőtt az érdeklődés a lóhús iránt, olyanok is megkóstolták, akik korábban soha, így minden rosszban van valami jó. Püsök László, a Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság munkatársa elmondta, hogy nőtt az eladott lóhús mennyisége Hargita megyében. Arra is kitért, hogy a Hargita megyei hús minősége jó, egészséges, mivel természetes takarmánnyal etetik az állatokat, ezért az importhús helyett a hazait ajánlja mindenkinek. Tánczos Barna szenátor is úgy látja, hogy a helyi feldolgozók termékeivel nincs gond, a szupermarketekben lévő import húsáruk nagy része viszont nem tartalmaz természetes alapanyagokat, és sajnos a vásárlók sokszor csak az árat nézik, a címkét nem olvassák részletesen. Például a tízlejes virsli húst nem látott, a harminclejes esetleg. A politikus szerint a tudatos fogyasztók nevelése a legfontosabb, hogy egy kis erőfeszítéssel drágább, de jó minőségű terméket vásároljanak.

– Minél inkább szigorítják az élelmiszerbiztonságra vonatkozó szabályokat, annál drágábbak lesznek a jó minőségű termékek, ezért is óriási kihívás előtt állnak a helyi termelők – jelentette ki a szenátor.

Becze István kifejtette, hogy nagy lehetőség van az élelmiszeriparban, és az emberekben tudatosítani kell, hogy a hagyományos helyi termék egészséges.

– A megyei tanács folytatja a munkát annak érdekében, hogy a termelők ne bátortalanodjanak el – mondta a tanácsos.

Lázár Tibor, a Hargita Megyei Méhészegyesület elnöke a méz emberi szervezetre gyakorolt jótékony hatásáról is beszélt egyebek mellett. A szupermarketek polcain nem tudjuk ellenőrizni a minőséget, a helyi méhészek viszont betartják a szabályokat, mert meg akarnak maradni a piacon, ezért Lázár szerint a vásárlóknak a helyi méhészeket kellene előnyben részesíteniük, és el kellene felejteniük az importmézet.

– A helyi termékeket fogyasszuk, ne a pár ezer kilométerről importáltat, mert annak összetevőit nem ismerhetjük – fogalmazott a méhészegyesület elnöke.

 

Csíkszereda, 2013. május 15.