( Szavazat)83 megjelenítés A bukaresti politikumot és a központi román sajtót tartja felelősnek a gerjesztett etnikai konfliktusokért a Hargita megyeiek többsége – derül ki abból a Hargita Megye Tanácsa által megrendelt felmérésből, amely a Hargita megyei magyarok és románok véleményére volt kíváncsi az etnikumközi viszonyok, a székely zászló és a régiósítás kapcsán. A február 26–március 4. között készült telefonos közvélemény-kutatás eredményeit Borboly Csaba megyeelnök mutatta be a sajtó képviselőinek március 5-én, kedden a csíkszeredai megyeházán. A felmérést az indokolta, hogy csak a politikusok véleménye hallatszik ezekben az ügyekben, az átlagpolgáré nem, magyarázta Borboly Csaba.
Utolsó frissítés: szerda, 2013 március 06
Az eredmények azt mutatják, hogy a vitás kérdések ellenére a lakosság jónak tartja a román–magyar viszonyt. A közemberek szintjén nincs probléma, az időnként felmerülő feszültségeket külső tényezők generálják. Borboly Csaba szerint ebből is látszik, hogy a megye problémái nem etnikai jellegűek, és azokat nem lehet megoldani mesterségesen keltett feszültséggel.
– A Hargita megyeiek a csendes, konszenzusos politikát díjazzák, a gerjesztett konfliktusokat pedig elutasítják – állapította meg az elöljáró.
Ami a székely zászló kérdését illeti, a magyar nemzetiségű válaszadók 60%-a nagyon jónak tartaná, ha a székely zászló Hargita megye hivatalos zászlója lenne. A megkérdezettek majdnem negyede (23%) közömbös e kérdésben. A román etnikumú válaszadók valamivel több, mint egyharmada jónak vagy elfogadhatónak tartja a székely zászló hivatalos megyezászlóvá tételét, míg szintén egyharmad körüli (34,9%) azok aránya, akiket zavarna. A román nemzetiségűek 22%-a – hasonlóképpen a magyarokhoz – közömbös e kérdésben.
A magyar etnikumú válaszadók fele úgy véli, tenni kell azért, hogy a székely zászló legyen Hargita megye hivatalos zászlója: 41,7% szerint jogi úton kell fellépni, míg 9,4% szerint demonstrációra, utcai megmozdulásra van szükség. Minden tíz válaszadóból négy úgy gondolja, hogy nem kell a feszültséget fokozni.
A román lakosság egyharmada véli úgy, hogy jogi vagy utcai megmozdulásra lenne szükség a székely zászló ügyében, a válaszadók fele azonban úgy gondolja, nem szükséges a feszültség fokozása, hisz csak egy szimbólumról van szó. A román etnikumú megkérdezettek majdnem 15%-a nem akart vagy nem tudott állást foglalni a székely zászló kérdésében.
A jogi vagy demonstráció útján történő fellépést legnagyobb mértékben a Hargita megyei tanulók támogatják. A fizikai munkások, illetve munkanélküliek többsége úgy véli, nem kell a feszültséget fokozni a székely zászló hivatalos megyezászlóvá tételével.
– Bár a román lakosság 34,9%-át nagyon zavarná, ha a székely zászló lenne Hargita megye hivatalos zászlója, azon román válaszadók összaránya, akik elfogadnák vagy nagyon jónak tartanák ezt, 36,5% – emelte ki a megyeelnök.
A kormány régiófelosztási terveiről a Hargita megyeiek többsége tájékozódott. Ami az esetleges forgatókönyveket illeti, a magyar lakosság körében legkedveltebb a három székelyföldi megyés felosztás, míg a román népesség a Kovászna, Hargita, Maros, Brassó forgatókönyvet kedvelné jobban. A román és a magyar lakosság másodikként egyaránt a jelenlegi hatmegyés felosztást jelölte meg. Borboly Csaba ennek kapcsán úgy vélte, hogy a lakosság ugyan hallott a kormány régióátszervezési terveiről, de nincs tudatában, melyik régiós felosztás lenne számára jobb, mindez pedig demokráciadeficitet okoz.
– Létezik egyfajta székelyföldi romantikus elképzelés, hogy jó egy régióban lenni gazdag városokkal, mint Brassó vagy Szeben, de a valóság az, hogy ezek elvonják előlünk a forrásokat, hiszen a gazdasági növekedést elősegítő pályázatoknál a székelyföldi alacsony tőkéjű vállalkozóknak a nagyvárosi cégekkel kell versenyezniük – fejtette ki Borboly Csaba, aki szerint a Hargita, Kovászna és Maros megyei önkormányzatok hiába pályáznak rendre sikeresen, ha ugyanakkor a vállalkozói szféra szinte esélytelen a gazdagabb megyékből pályázók mellett.
A megyeelnök leszögezte: nem szabad megspórolni a közvitát, és Hargita Megye Tanácsa folytatja az e téren tett erőfeszítéseit.
– Sajnos az országban szakmai viták helyett álvitákat folytatnak. Miután sikerült kipukkasztanunk az etnikai lufit, és a szakmai érveinkre nincs érdemi válasz a román politikusok részéről, újabb álvitát gerjesztenek, hogy melyek lesznek az átalakított régiók központjai. Ebben a kérdésben Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester az egyedüli, aki felismerte a lehetőséget, és az országban az a ritka helyzet állt elő, hogy három megye egyetért egy új régió, illetve annak központja kérdésében – hangsúlyozta a megyeelnök.
Borboly Csaba javasolta, hogy az ország valamennyi megyéjében készítsenek ilyen közvélemény-kutatást, mert az mindenkinek előnyére válik.
– 14 millió vesztese van az ország jelenlegi régiós felosztásának, ezen változtatni kell. Ez nem etnikai, hanem gazdasági kérdés – jelentette ki.
A mintába, a szisztematikus mintavételt követően, 1500 Hargita megyei lakos került, a lekérdezettek 86,9%-a magyar, 13,1%-a román. A lekérdezett egyének száma 480. A felmérés hibaszázaléka 95%-os valószínűség mellett ± 4,7 %.
Csíkszereda, 2013. március 5.