Az Egy nap a Gyilkos-tóért program részeként Hargita Megye Tanácsa a Gyilkos-tó vendéglőben szervezett megbeszélést április 28-án a település ügyeinek átbeszélése és az érintettek tájékoztatása érdekében 65 résztvevővel. A megbeszélésen jelen voltak a Gyilkos-tó ügyében érintett intézmények képviselői, valamint Katona Mihály, Korond község polgármestere és a Békás-szorosban áruló korondiak is.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, a megbeszélés moderátoraként elmondta, azért hívta össze a széleskörű megbeszélést, mert Gyilkos-tó ügye nemcsak egy helyre összpontosul, és tájékoztatni szeretnék az érintetteket a fennálló problémák jelenlegi megoldási helyzetéről. Mint azt a tanácselnök elmondta, többször felajánlotta, hogy Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatala lépjen be a közösségfejlesztési társulásba, amely segíthetne a gondok megoldásában.

– Segíteni szeretnénk a városnak a gondok kezelésében, mert látjuk, hogy egymagában nem volt képes sem a határvitát újraindítani, sem a természetvédelem, a hegyimentés és sok más területen lépéseket tenni. Főként a csatornarendszer és a turisztikai népszerűsítésben szeretett volna a megyei tanács az elmúlt három évben segíteni, de sajnos, amíg a segítséget, a fejlesztési társuláshoz való csatlakozásra vonatkozó felkérésünket nem fogadják el, addig nincs jogi alapunk a segítségnyújtásra.

Az éles szóváltásoktól sem mentes megbeszélésen Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere elmondta, amit ő tudott eddig mindent megtett Gyilkostó érdekében. A polgármester szerint az időjárási viszonyok függvényében rövidesen nekifognak a víz- és szennyvízcsatorna rendszer munkálatainak, amit idén be is fejeznek. A csatornarednszerhez szükséges forrásokat Korodi Attila előző környezetvédelmi miniszteri mandátuma során hagyta jóvá még 2007-ben. Korodi Attila miniszter április 27-i beszámolója szerint „a minisztériumnak nincs elmaradása ez ügyben Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatala felé”. A csatornázási munkálatok kezdéséhez szükséges összes engedély és rendelet ki volt adva, oly módon, hogy 2009 áprilisában el kellett volna kezdeni a munkálatokat (csatolva a beszámoló).

Borboly Csaba a csatornázással kapcsolatban elmondta, jobb lett volna az elmúlt három évet jobban kihasználni, mert most, hogy az RMDSZ nem lesz kormányon bizonytalanná válhat a kivitelezés.

Tánczos Barna, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára azt hangsúlyozta, hogy meg kell találni Gyilkos-tónak azt az arcát, amellyel a helyi nevezetességeket megfelelően lehet népszerűsíteni. Az államtitkár Korondot és Csíkszeredát hozta fel példának, ahol a polgármesterek nem mástól várják a megoldást, hanem önerőből rendezik a települést.

Pál Árpád parlamenti képviselő elmondta, az útépítést a bukaresti RMDSZ-es tisztségviselőknek sikerült bevinniük az országos útépítési programba, és ha az RMDSZ ki is esik a kormányból ez el kell, hogy készüljön, ugyanis nagyon sokat dolgozott ezért az RMDSZ parlamenti képviselete.

Borboly Csaba hangsúlyozta: – Az út még nem minden. Amíg nem lesznek parkolók, szabadidős ajánlatok, valamint rendezett település és térség, addig megtörténhet, hogy gyorsabban jönnek majd a jó úton a turisták, de gyorsabban is mennek. Itt kell tartanunk a turistákat, nemcsak idehoznunk, és erre kell megfelelő programokat és infrastruktúrát biztosítanunk. Ehhez ajánlottuk fel a megyei tanács nevében a segítséget, és ezért dolgozunk, amennyire lehetőségünk van, de sokkal többet tudnánk tenni, ha Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatala is együttműködne.

Katona Mihály, Korond község polgármestere a Békás-szorosban tevékenységet kifejtő korondi árusok érdekében szólalt fel, akik nagyszüleikhez hasonlóan továbbra is nyugodt körülmények között szeretnék eltartani a családjukat a szorosban kifejtett tevékenységükből.

– Lehet, hogy ha Gyergyószentmiklóshoz tartozik Korond, akkor mára már nem árul senki a településen – hangsúlyozta a polgármester Mezei János hozzáállására reflektálva. Mezei szerint ugyanis a határvita is részben a korondiaknak köszönhető. Katona arra kérte a jelenlevőket, próbáljanak meg együtt dolgozni, mert a korondiak is igaz szívű székely emberek, akiknek az őseik saját kezüleg teremtették meg a szorosban a portékáik értékesítésének feltételeit.

A felszólaló korondi árusok a víz- és csatornarendszer állapotára, a hulladékelszállítás rendszertelenségére és a parkolók hiányára panaszkodtak. Problámaként merült fel a rendezési terv hiánya miatt az építkezésben uralkodó káosz is.

Borboly Csaba újra megerősítette a megyei tanács felajánlását, miszerint hozzanak létre közös fejlesztési társulást, hogy a megyei tanács szakmai tudással és pénzzel segíthesse a térséget, mint ahogy teszi azt a jelenlegi fejlesztési társulások esetén, például a Hargita Hegység projekt esetében.

Borboly Csaba javaslatára a megbeszélésen a felek megalakították a nemzeti park képviselőjéből és a korondi árusok egyesületének elnökéből álló bizottságot, amely a jobb együttműködés és a problémák megoldása érdekében hetente egyeztet.

Fülöp Otília, Hargita Megye Tanácsának főépítésze a felmerülő határvitákat és az ezzel kapcsolatos problémákat foglalta össze. Mint ismertette, a határvonalat kijelölő, 1998-as évi jegyzőkönyv megsemmisítésére a megyei tanács nem tudott pert indítani, meg kellett várja, hogy Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatala lépjen az ügyben, és az ő oldalán lépett be a perbe, de a tárgyalásokon nem képviselte senki a várost. Az ügyet később áthelyezték a prahovai törvényszékre, ahol nemrég alapfokon elutasították a keresetet. A fellebezésről az ítélet kiközlése után közösen döntenek a polgármesteri hivatallal, ugyanakkor megegyeztek, hogy előkészítenek egy újabb pert, amelyben kérik a határvonal visszaállítását az 1965-ös katonai térkép alapján. A főépítész szerint ebben az ügyben is elsősorban Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatala kell, hogy lépjen, és kezdeményezze a pert, mert elsődlegesen a Gyergyószentmiklós város és Magyarbékás község közötti határvonalról van szó. A főépítész hangsúlyozta, Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatalától várják, hogy megszerezze a szükséges telekkönyvi, levéltári papírokat, amelyeket csak a hivatalnak adnak ki.

Hegyi Barna, a Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park igazgatója beszámolt a nemzeti park és a térségben tevékenykedő zöldszervezetek tevékenységeiről. Kiemelte, míg a nyugati országokban a nemzeti parkok tudományos és szakmai tevékenységekre tudnak nagyobb hangsúlyt fektetni, addig itt a munka nagyrészét sajnos a csendőrséggel közösen végzett felügyelet teszi ki, hogy fenn tudják tartani a park értékeit. Hegyi szerint megoldásra vár az óriási mennyiségű hulladék problémája, rendszeressé kellene tenni a hulladékelszállítást. Az igazgató felhívta a figyelmet a tó állapotára, amely ügyében, ha nem lépnek, akár el is tűnhet a tó, amelyre a teljes Gyilkos-tó brand épül. Mint elmondta, leadtak a gátra egy pályázatot Gyergyószentmiklós Polgármesteri Hivatalához, de a hivatal nem támogatta azt.

Kovásznai Sándor, Hargita Megye Tanácsa természetvédelmi részlegének munkatársa a Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Park integrált menedzsmenttervéről, a Natura2000-es elvek alapján felülvizsgált kezelési tervről és egyéb tevékenységekről számolt be. Mint elmondta, a megyei tanács a Békás-szoros – Nagyhagymás Nemzeti Parkkal közösen az Európai Unió Környezetvédelmi Ágazati Operatív Programja keretében megnyert pályázaton keresztül szakmai tanulmányokat, monitorizálási terveket és adatbázisokat hoz létre, tanösvényeket alakít ki Balánbánya és Gyilkostó között, a nemzeti park menedzsmentjét segítő terepi és irodai eszközöket szerez be, képzéseket szervez, valamint elkészíti és elfogadtatja a nemzeti park integrált menedzsmenttervét. Kovásznai elmondta, a megyei tanács népszerűsítési projekteket is lebonyolít, így a Hargita megyei turizmus fejlesztése érdekében elektronikus ökoturisztikai útvonalakat épít ki és népszerűsít.

Fekete Örs, Hargita Megye Tanácsa Hegyimentő Közszolgálatának vezetője beszámolt az általa vezetett intézmény tevékenységéről. Fekete elmondta, A hegyimentés korszerűsítése Hargita megyében elnevezésű európai uniós pályázati projektből közel kétmillió lej értékű beruházás a gyilkostói tevékenységeket fogja segíteni, egy új felszerelt hegyimentő központ létesül, és a hegyimentők tevékenységéhez szükséges járműveket, felszereléseket hoznak majd a térségbe.

A megbeszélés végén Borboly Csaba arra kérte a résztvevőket, hogy adjanak lehetőséget, hogy tovább dolgozhassanak együtt Gyilkostóért, és megígérte, hogy ha szükség van a jelenlétére, és hasonló hasznos, hiánypótló egyeztetésekre, akkor bármikor a rendelkezésükre áll, és ellátogat Gyilkostóra.

 

Külföldi partnereknek tartottal szakmai bemutatót a gyergyói hegyimentők

Szintén az Egy nap a Gyilkos-tóért program részeként szombat délelőtt az Európai Unió INTERREG IVC programjában megvalósuló CivPro nemzetközi projekt keretében Hargita Megye Tanácsa által április 25–28. között szervezett partnertalálkozó részeként Hargita Megye Tanácsa Hegyimentő Közszolgálatának gyergyói csapata szakmai bemutatót tartott a Békás-szorosban a projekt magyar, görög, ciprusi és belgiumi partnerszervezetei képviselőinek. A CivPro projekt fő végterméke egy regionális katarsztrófaelhárítási stratégia kidolgozása. A most szervezett tapasztalatcsere is arra szolgál, hogy a nemzetközi partnerek is megismerjék a régió sajátosságait, és ezáltal egy megfelelő stratégiát dolgozzanak majd ki. A magyarországi csoporttal egy olyan jövőbeni együttműködésről állapodtak meg a hétvégén a Hargita megyei hegyimentők, amely mentén katasztrófavédelmi és további közös európai uniós projekteket valósíthatnak meg. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is egyeztetett szombaton a hegyimentők gyergyói csapatával a Hegyimentés korszerűsítése Hargita megyében elnevezésű európai uniós pályázat részeként beszerzett eszközök és felszerelések átadásáról, amelyre rövidesen sor kerül.

 

A női szerepekről tartottak konferenciát a Gyilkos-tónál

A Gyilkos-tónál zajlott április 27-29. között a Nők a Nőkért Szövetség Gyergyó Területi Szervezete által Női szerepek a XXI. században címmel szervezett konferencia is. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke április 28-án köszöntötte a konferencia résztvevőit, és elmondta, örvend a találkozás megszervezésének, mert szükség van a biztatásra. – Van lehetőségük a nőknek a politikai életben is, mert a modern technikai eszközök segítségével ma már egy nő számára is összeegyeztethető a politikai szerepvállalás a családdal – emelte ki a megyei tanácselnök.

 

Csíkszereda, 2012. április 30.