„Az országban úttörőnek számít a Hargita megyei falugondnokság, hisz erre vonatkozó konkrét jogszabály hiányában is megtaláltuk a módját ennek működtetésére. A falugondnokság hármas együttműködés eredménye: civil szervezetek, helyi önkormányzatok és a megyei tanács közös munkájának gyümölcse” – fejtette ki a találkozó résztvevőinek Zonda Erika, Hargita Megye Tanácsa Programok és Alárendelt Intézmények Vezérigazgatóságának vezetője. A falugondnoksági program felelőse nagy szükségét látja, hogy magyarországi mintára Romániában is jogszabály szülessen, a falugondnokság működtetésének anyagi háttere biztosítása érdekében. „Ugyanakkor fontos előrelépést jelentene, ha a falugondnokságok technikai feltételeit (gépjármű vásárlás) meg lehetne pályázni, akár egy kormányprogram, akár az Európai Unió vidékfejlesztési program kiírása keretében” – hangsúlyozta a vezérigazgatóasszony.

A héten lezajlott tanulmányút legfontosabb állomása Vértesacsa volt, ahol a résztvevők kegyeletüket fejezték ki Kemény Bertalan (1928-2007), a falugondnokság atyjának sírja előtt. A jelenlévők közül többen személyesen is ismerték mindenki Berci bácsiját, ők idézték fel áldásos munkáját és példaértékű életét. A településen található a Magyar Tanya- és Falugondnoki Szövetség Falugondnokok Háza, ahol a 25 erdélyi résztvevő saját tapasztalatait, örömeit és nehézségeit osztotta meg egymással. Útjuk során lehetőségük adódott elbeszélgetni a fülöpjakabi, szentkirályi, cserkeszőlői és nyársapáti falu- és tanyagondnokokkal. Hargita Megye Tanácsa élen jár országos viszonylatban a falugondnokságok támogatásában – hangoztatta Balázs Sándor, a Romániai Falugondnokok Szövetségének elnöke.

Annak érdekében, hogy Romániában is működhessen széles körben a hungarikumnak számító falugondnokság, szükség lenne egy jogszabály kidolgozására, ahogy Magyarországon már létezik. A Romániai Falugondnokságok Szövetsége arra kérte a megyei tanácsot, hogy népszerűsítse a többi megyei tanács körében is a falugondnokság fontosságát, jónak látnák, ha Kovászna megye után Maros megye is bekapcsolódna a kezdeményezésbe.

A falugondnokság célja az elszigetelt- vagy kistelepülések társadalmi hanyatlásának megállítása, a társadalom vérkeringésében való bennmaradásának segítése, fékezve az elsorvadást és lemaradást. Emellett az életfeltételek javítása, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése is kiemelt fontosságú. A tanulmányut a Bethlen Gábor Alap meghívásos pályázata révén valósulhatott meg.

A Romániai Falugondnokok Szövetsége szeptember 6-8. között Homoródkarácsonyfalván Erőszakmentes konfliktusmegoldás és a kaláka címmel tart előadássorozatot, melyre szeretettel várják az erdélyi falugondnokokat és a falugondnokság iránt érdeklődő polgármestereket, községvezetőket egyaránt.

 

Kecskemét, 2012. augusztus 31.