( Szavazat)43 megjelenítés Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Agrárkamara felhívja a megyében működő közbirtokosságok és termelői társulások figyelmét a 2010/1221-es miniszteri rendeletre. Ez határozza meg, miként adhatók a vadászegyesületek ügykezelésébe 10 éves bérleti szerződés alapján a tulajdonosi társulások területei.
Utolsó frissítés: csütörtök, 2010 november 11
Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Agrárkamara eddigi kezdeményezései a decentralizáció és az önrendelkezés gyakorlatba ültetésének szellemében történtek. A kezdeményezések célja olyan gazdasági és infrastrukturális környezet megteremtése, amelyben a helyi termelők és gazdálkodók önellátó módon törhetnek be a piacra, mivel megteremtődnek azok a feltételek, amelyek révén a kistermelők is érvényesülhetnek.
A 2010. évi 1221-es miniszteri rendelet előírásai is kiaknázhatók oly módon, hogy a székelyföldi termelők hasznára fordíthatók legyenek, és lehetőségük nyíljon, hogy saját tulajdonukat még inkább a saját javukra használhassák fel.
A Hargita megyei helyzet
A 2006/407-es vadászati törvény kimondta, hogy a vadászterületek tíz évre megkötött bérleti szerződése lejártával a területtulajdonosi társulások árverés nélkül kaphatják meg a vadásztatási jogot ott, ahol a terület 51 százalékát a területtulajdonosok birtokolják.
A 2010/1221-es miniszteri rendelet szabályozza, hogy a tulajdonosi társulások miként adhatják ügykezelésbe tíz évre a vadászterületeket a törvényesen megalakult vadászegyesületeknek.
Figyelembe véve a Hargita megyei tulajdonviszonyokat megállapítható az a tény, hogy általában a közbirtokosságok rendelkeznek a legnagyobb tulajdonhányaddal a vadászterületeket illetően. A leggyakoribb eset, amikor az 51 százalékos többségi tulajdonjoghoz szükséges az 50 hektárnál kevesebb földterülettel rendelkező tulajdonosok belépése a társulásba. Ahhoz, hogy az 51 százalékot vadászterületként birtokolni lehessen, községenként 400–600 tulajdonosnak kell belépnie szántó- és erdeikaszáló-területtel.
Jogosan teszik fel a kérdést a tulajdonosok, hogy ebből milyen előnyük származik.
A válasz egyértelmű:
– a tulajdonosok közgyűlése dönti el, melyik vadásztársulat kaphatja meg ügykezelésre a vadászterületet;
– meghatározzák, hogy a terület utáni bért (amelyet a miniszteri rendelet szabályoz) miként használják fel.
A törvény szabályozása értelmében hegyvidéken egy vadászterület nagysága 10 000 hektár. A bérleti díj 10 000 euróig mehet. Ennek 80 százaléka a tulajdonosi társulást illeti meg, és felhasználási módját a társulás közgyűlése dönti el. Dönthetnek a bérleti díj kifizetéséről a tagoknak, bár a hektáronkénti egy euró összeggel a kis területek tulajdonosai nem tudnak sokat kezdeni, vagy a befolyó összegből építhetnek mezei utakat, a legelőkön szálláshelyeket, itatókat, ahol a területtulajdonosok állatai kaphatnak helyet, vagy a vadászegyesülettel egyetértésben megtéríthetik a vadkárokat különösebb minisztériumi bürokratikus eljárások nélkül. A lényeg az, hogy a jogos tulajdonosok rendelkezzenek a terület fölött, ne idegenek.
Felhívjuk a tulajdonosok figyelmét, hogy ne szalasszák el ezt a kínálkozó alkalmat, mert ellenkező esetben ismét kiengedik kezükből tíz évre az önrendelkezés lehetőségét. Az elkövetkező időszakban a közbirtokosságok vezetőtanácsai és a vadászegyesületek tagjai felkeresik a tulajdonosokat, és aláírásokkal kérhetik a belépést a tulajdonosi társulásokba a vadászterületen levő területekkel. Sajnos a törvény így rendelkezik, másképp nem kaphatja meg a tulajdonosi társulás a vadásztatási jogot árverés nélkül. Ha árverésre kerül sor, jöhetnek idegenből az újgazdagok, akik mellényzsebükből kifizetik a díjakat, és az idegen vadászok szabják a törvényt a saját területeinken. Már volt példa rá, hogy a pénz diktálta a törvényt. Összefogással, tisztességes egyezségekkel valódi tulajdonosokká válhatunk.
Borboly Csaba Márton István
elnök igazgató
Hargita Megye Tanácsa Hargita Megyei Agrárkamara