A megyeházán rendezett fórum egy kétnapos Hargita megyei látogatás része volt, amelynek során a gagauz autonóm tartomány (nem hivatalos) képviselői Hargita megyei tanintézeteket és látványosságokat tekintettek meg. A csoport tagjai: Croitor Anna, a Komráti Óvoda igazgatója, Mutcoglo Galina egyetemi lektor (Komráti Tudományegyetem), Chiseev Dmitri lektor (jogtudományok katedra, Komráti Tudományegyetem, a Gagauz Ifjúsági Önkormányzat tagja), Gaidarli Aliona, Kara Olga aligazgató (Komráti Líceum), Manjul Vitalii gagauz népi és popénekes, valamint Holostenco Lidia román szakos tanárnő, román–orosz tolmács.

Szabó Csaba újságíró, a Fehér Holló Médiaklub alapítója a fórum moderátoraként elmondta, azért kezdeményezte ezt a látogatást, mert az erdélyi magyarok szinte semmit sem tudnak a gagauzokról, pedig a velük való kapcsolattartással jó példákat ismerhetünk a különböző etnikumok együttéléséről. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszédében azt mondta, intézménye az interetnikus párbeszédre törekszik. Párhuzamot vont a gagauzok sajátos helyzete és a romániai magyarság, illetve a székelység helyzete között, hiszen a magyarok az országban szintén kisebbségben vannak, Hargita megyében viszont több mint 85 százalékos többségben, a gagauzokhoz hasonlóan, tehát döntő pozícióban.

– Érdekel minket minden olyan jó gyakorlat, amely azt segíti elő, hogy egy közösség maga döntsön a saját ügyeiben, ezért meg kell ismernünk a tőlünk keletre működő autonómiákat is. Ehhez jogunk van, és bízom benne, hogy ez a tapasztalatcsere mindkét közösség hasznára válik – jelentette ki a tanácselnök.

A fórumon Andrei Jean-Adrian prefektus is felszólalt, üdvözölve, hogy a megyei tanács és vendégei kulturális kapcsolatot létesítenek, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az etnikai alapú területi autonómia népszerűsítése ellentétes Románia törvényeivel és alkotmányával.

Az Anyanyelv – a mi kincsünk címmel rendezett fórum nyelve főleg a román volt, mert ezt értette a jelenlévők többsége, beleértve a gagauzokat is. Akik nem beszéltek románul, mint például Manjul Vitalii popénekes, azok mondandóját románra fordították. Gagauziában a hivatalos nyelv a gagauz (amely a török nyelvvel rokon), a román (annak moldovai nyelvjárása), valamint az orosz. A csoport romántanár tagjai elmondták, hogy fő tantárgyként tanítják a románt, ugyanakkor sajátos módszerrel, nem anyanyelvként. Valamennyien hangsúlyozták, hogy egyaránt fontos számukra az anyanyelv és a román mint államnyelv elsajátítása. Az is elhangzott, hogy a gagauz tulajdonképpen a török nyelvnek egy archaikus változata. Croitor Anna elmesélte, hogy a Komrati Óvodában a gyerekekkel egyik napon gagauzul, másnap pedig románul kommunikálnak, hogy mindkét nyelvet elsajátíthassák. Kérdésre válaszolva Holostenco Lidia romántanárnő elmondta, hogy bár ortodox vallásúak, kulturálisan kötődnek Törökországhoz, egyébként nagyjából értik egymás nyelvét.

Chiseev Dmitri jogász röviden ismertette a gagauz autonómiát, amely az önigazgatást és a kultúra, nyelv megőrzését biztosítja, valamint a békés együttélést. A Moldovai Köztársaság autonóm tartománya az 1994. december 23-i törvényhozással alakult meg, hozzá tartoznak mindazok a közösségek, ahol a gagauzok a népesség több mint 50 százalékát teszik ki, valamint azok a helységek, ahol a helyi népszavazásokon a többség Gagauziához akar tartozni. Gagauzia legmagasabb rangú hivatalnoka a başkan (kormányzó). A tartománynak a 2004-es népszámálás adatai szerint 155 587 lakosa van, amelyből gagauz 82,6%, román/moldovai 4,6%, ukrán 3,0%, orosz 3,7%, bolgár 5,1%, más nemzetiségű 1%. A regionális közigazgatási egység fővárosa Komrát, 25 ezer lakossal.

Szabó Csaba bejelentette, hogy a Fehér Holló Médiaklub gagauz gyermekverskötetet szándékozik kiadni. A fórum végén zászlót cseréltek: Hargita megye részéről a kék-arany színű lobogót adták át a vendégeknek, azok pedig gagauz zászlót ajándékoztak vendéglátóiknak.

Ezt követően magyar nyelvű könyvbemutatót tartottak: Szabó Csaba Jó Sándor margarétái és Sarány István Zászlópengetés című kötetét mutatták be a romániai magyar újságírók írásait tartalmazó Fehér Holló sorozat részeként. E kiadványsorozat „fehér hollónak” számít már csak azért is, mert nem pályáznak támogatásért, ami manapság ritkaságszámba megy. A rendezvény a hazai Zsigora néptánccsoport és a gagauzok zenés-táncos előadásával zárult – a népzene mellett gagauz folk-rock is dübörgött a megyeháza márványtermében.

 

Csíkszereda, 2013. január 26.