Az intézmény segíteni szeretné azt a folyamatot, hogy a fa helyben kerüljön feldolgozásra, és elsősorban az erdőtulajdonosok, illetve helyi vállalkozók profitáljanak ebből, ezért térségenként megbeszéléseket kezdeményezett a közbirtokosságok vezetőivel. Becze István megyei tanácsos azt mondta, az akciótervet nem lehet megvalósítani a közbirtokosságok nélkül, és a fafeldolgozásban is hasonló mozgalmat kell elindítani, mint a Székely termék közösségi védjegy esetében. Szóba került az erdei gyümölcs és gomba feldolgozása is, Becze István szerint ezek feldolgozásával lehet felvenni a versenyt a külföldi felvásárlókkal, hogy a haszon a helyi embereknél maradjon.

Miklóssy Ildikó, a megyei tanács Fenntartható Erdőgazdálkodás munkacsoportjának vezetője ismertette az intézmény gazdaságfejlesztési stratégiáját, kiemelve a hatékony erdőgazdálkodásra és fafeldolgozásra vonatkozó részt. Többek között elmondta, hogy tudatformáló kampányt terveznek a megye erdőterületein való gazdálkodásról, melynek során bemutatnák és díjaznák azokat a közbirtokosságokat, amelyek a helyi fafeldolgozásban kiemelkedők. Mint elhangzott, megállapítható, hogy a kitermelt faanyag többnyire feldolgozatlanul vagy alacsony feldolgozottsági szinten hagyja el térségünket.

Kovács Imre, a megyei tanács alintézményeként működő Hargita Megyei Agrárkamara munkatársa ismertette a megye közbirtokosságainak körében végzett felmérés Felcsíkra vonatkozó eredményeit. A kérdőíveket kilenc közbirtokosság küldte vissza, és az adatok feldolgozásából kiderült, hogy ezek a szervezetek 86 százalékban csak Hargita megyei ügyfeleknek értékesítenek fát, ugyanakkor egyikük sem foglalkozik biomassza vagy brikett előállításával, sem gyógynövény-, erdeigyümölcs- vagy gombagyűjtéssel. Arra a megállapításra, miszerint a megyében a fakitermelés jelenleg nagyobb mértékű, mint 1989 előtt, a közbirtokosságok jelen lévő képviselői megjegyezték: a közvélekedés szerint a közbirtokosságok korlátlanul termelik ki a fát az erdőkből, holott valójában ez nem így van, komoly üzemterv alapján dolgoznak, és az erdészet szigorúan ellenőrzi annak betartását.

Márton István, a megyei tanács vidékfejlesztési egyesületének igazgatója vázolta, milyen lehetőségek vannak még a faeladáson kívül az erdőgazdálkodásban. Az egyik elképzelés szerint tulajdonosi társulás alakulhatna, amely fafeldolgozó üzemet vásárolhatna, és a közbirtokosságok csak annak adnák el a fát, majd a feldolgozás utáni haszonból részesülnének. A közbirtokosságok állattartással is foglalkozhatnának, hiszen régen is mintagazdaságokat működtettek, mondta Márton István. További lehetőség a már említett erdeigyümölcs- és gombagyűjtés, közösségi konyhákon feldolgozhatnák a begyűjtött-felvásárolt mennyiséget. Ezenkívül a fahulladékot is hasznosítani lehet energiatermelésre.

A megbeszélésen jelen volt dr. Kósa István, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki és Társadalomtudományok Karának dékánja is, aki elmondta, hogy a közbirtokosságokkal együttműködve ösztöndíjprogramot indítanának, amellyel az egyetemet végzett fiatalok itthon maradását vagy hazatérését segítenék elő. A Sapientián kidolgoznák ennek koncepcióját, kritériumrendszerét, a közbirtokosságok pedig később alkalmazhatnák is ezeket a fiatalokat, miután évekig támogatták a tanulmányaikat. Az ötlet pozitív fogadtatásra talált a jelenlévők körében, ugyanakkor ez a felvetés több településen nem újdonság, hiszen eddig is felkarolták a tehetségeket. A hozzászóló közbirtokossági vezetők jónak tartották a tulajdonosi társulás ötletét is.

A megyei tanács közbirtokosságokkal való egyeztetése Udvarhelyszéken folytatódik.

 

Csíkszereda, 2013. április 29.