( Szavazat)38 megjelenítés Az Európa 2020 nevű európai uniós stratégiába jól illeszkedik Hargita Megye Tanácsa üzleti környezet fejlesztését célzó szakpolitikája – ezt állapította meg az Európai Unió Régiók Bizottságának idei jelentése, amely az Európa 2020 stratégia megvalósulási esélyeit elemezte, illetve annak helyi gyakorlatba ültetését.
Utolsó frissítés: szerda, 2012 november 21
A tanulmány készítői nyolc helyi és regionális esetet helyeztek górcső alá, ezek közül az egyik a Hargita megyei szakpolitika, amelynek vizsgálták a kidolgozását, illetve gyakorlatba ültetésének folyamatát – előbbiért Hargita Megye Tanácsa elemzőcsoportja, utóbbiért a szakigazgatóságai felelnek –, ugyanakkor a haszonélvező vállalkozók szempontjára is kíváncsiak voltak, ezért interjút készítettek a Székelyudvarhelyi Mikrovállalkozások Szövetségének képviselőjével is. A kutatás során kiderült, hogy a megyei tanács stratégiai céljai jól illeszkednek az Európa 2020 stratégiába, főleg az Ipari politika a globalizáció korszakában című kezdeményezésbe, azáltal, hogy kedvező gazdasági környezetet alakítanak ki elősegítve az innovációt a helyi kis- és középvállalkozások esetében.
A tanulmány szerint jelenleg kevés a finanszírozási lehetőség, ám ha a jövőben a vidéki területek jobban felértékelődnek, akkor több alap létrehozására lesz lehetőség a megye költségvetéséből és EU-s forrásokból. Ebben az esetben a finanszírozási alap nincs kapcsolatban az Európa 2020 stratégiával. Hargita megye üzleti környezetének fejlesztési politikája magában foglalja a tervet és az intézkedések kivitelezését, gyakorlatba ültetését, programokat és projekteket. Ezek mind hozzájárulnak a helyi vállalkozói környezet javításához és a vállalkozásoknak szóló szolgáltatások skálájának bővítéséhez. Ez a fejlesztési politika támogatja a nemzetközi együttmükődési projektekben való részvételt, amely lehetőséget biztosít tapasztalatcserére a vállalkozói és innovációs parkok kialakításában (például a megyei tanács részt vesz a FIDIBE – South East Europe projektben), egy kommunikációs program lebonyolítására a megye vállalkozói igényeinek feltérképezése érdekében, a megyei vállalkozások egyesületekbe vagy klaszterekbe tömörülésére, inkubátorház létrehozására, valamint a hálózati ipari infrastruktúra és ipari parkok kiépítésére. A megyei tanács célkitűzései tehát összhangban állnak az uniós politikákkal: előmozdítja az innovációt a kis- és középvállalkozások esetében, és kedvező környezetet alakít ki a vállalkozások számára.
A Régiók Bizottsága jelentésének készítői elemzésükben figyelembe vették azt is, hogy Hargita Megye Tanácsa prioritásként kezeli a hozzáférhetőség növelését és az infrastruktúra fejlesztését, a digitális szakadék áthidalását, az energetikai függetlenség elősegítését az energiahatékonyság növelésével és a megújuló energiaforrások használatával, valamint a foglalkoztatottság növelését. Ezek a célkitűzések nagyban megegyeznek az Európai Tanács által január 30-án megfogalmazott rövid távú prioritásokkal. A jelentés pozitívumként említi, hogy a Hargita megyei üzleti környezet fejlesztésének politikáját helyi szinten alakították ki, helyi önkormányzatokkal és helyi vállalkozásokkal együttműködve, a tervezési folyamatba nem vontak be sem regionális, sem országos vagy európai szereplőket. Az Európa 2020 példát és irányt mutatott a Hargita megyei kezdeményezésnek, és motiválta a helyi szereplőket.
Csíkszereda, 2012. november 21.