A találkozó moderátora Horváth István, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet elnöke volt, az eseményre az ország számos pontjáról, de Magyarországról is érkeztek szakemberek. Jelen volt Cseke Attila képviselő, Pécsről az MTA Regionális Kutatások Központja részéről Pálné Kovács Ilona szakértő, Horváth Gyula professzor, Tánczos Barna szenátor, szakértők a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, illetve a Babeş-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatának képviseletében, Csák László, valamint Cziprián-Kovács Lóránd, Csutak István fejlesztéspolitikai szakértő, Graţian Mihăilescu szakértő a Román Akadémiai Társaság részéről, Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Lokodi Edit Emőke, Maros Megye Tanácsának alelnöke, Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Hargita megyei polgármesterek.

A többórás műhelymunka résztvevőit házigazdaként Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke köszöntötte. Mint mondta, Romániában a kormány proaktív hozzáállása helyett a különböző szakmai és társadalmi szereplők kényszerítették ki a regionalizációval kapcsolatos érdemi diskurzust. A szakmai párbeszéd kialakításában az önkormányzatoknak is szerepet kell vállalniuk, tette hozzá, ezt kezdte el Hargita Megye Tanácsa a különböző elemzések és javaslatok kidolgozásával, ismertette, és megköszönte az intézmény elemzőcsoportjának munkáját. Bizalmának adott hangot, hogy sikerül érdemi vitát elindítani a téma kapcsán. A párbeszédet meg kell tisztítani a politikai indíttatású és célzatú kérdésektől, partnereket kell keresni a tárgyaláshoz. A régiósítási szándék középpontjában az ember kell álljon, a régiósítás legyen eszköz, nem pedig cél, fejtette ki Hargita Megye Tanácsának elnöke. Az átszervezés nyomán egy gyorsabb, hatékonyabb, lakosságbarátabb ügyintézés kell felépüljön, és figyelembe kell venni a helyi közösségek összetett igényeit, elfogadható életszínvonalat biztosítani, megfékezni az elvándorlást. Hiányosságként említette, hogy nem hallani a lakosság véleményét, csak az elit tárgyal a kérdésről. Fontos, hogy a régión belül ne nyomják el egymást a megyék, méltányos rendszert kell kitalálni, amelyben a gazdasági növekedés egyformán biztosított. Erősíteni kell a kistérségi együttműködéseket, egymást segítő programokat kidolgozni, fejtette ki Borboly. Hozzátette: a decentralizáció során csökkenteni kell a közigazgatási terheket, a területi közigazgatás átalakításával javítani kell az ország versenyképességét és erősíteni az EU-s források lehívását szolgáló fejlesztési rendszert. Felezni, harmadolni kell az emberek, a vállakozások életét megnyomorító jogszabályok útvesztőit – fogalmazott a megyeelnök. Továbbá az e-közigazgatás kiépítésének fontosságát hangsúlyozta, amely szintén a sorban állást küszöböli ki.

Pálné Kovács Ilona európai példákkal szemléltetve emelte ki, hogy a regionalizáció során a hatáskörök decentralizációja a legfontosabb, másodlagos a területi felosztás, hiszen a reformok célja a jobb kormányzás. Először a célkitűzéseket kell meghatározni, mondta, majd megtervezni a reform folyamatát, ezt pedig szakmailag – jogi szabályozások, pénzügyi források, intézmények hatásköre stb. – alaposan elő kell készíteni. Mindezt kompromisszumok során lehet jól kialakítani, nem harcolni kell, hanem alkudozni és partnerek keresni – összegezte a szakértő.

Graţian Mihăilescu kutatási eredményekkel mutatott rá arra, hogy miért nem jó a jelenlegi fejlesztési régiós felosztás. Nemcsak a területi átalakításra, hanem a közigazgatási rendszer teljes reformjára van szükség – adott hangott véleményének.

Cseke Attila a decentralizáció folytatásában és kiszélesítésében látja a megoldást. A jelenlegi 8 fejlesztési régió közigazgatási régióvá alakítása a fejlesztéspolitika és a közösségek kudarca lenne. Az RMDSZ kisebb, 3-4 megyéből álló fejlesztési régiókat javasol, a reform lebonyolítását pedig 3 szakaszban látják: decentralizáció, fejlesztési régiók átszervezése, ezek után pedig közigazgatási hatáskörrel való felruházása a fejlesztési régióknak.

Megköszönte a kezdeményezőknek a fórum létrehozását előadása kezdetén Tánczos Barna. A fejlesztési régiók átszervezése során a politikum hallgasson a szakmai véleményekre, mondta, újra kell gondolni az adminisztrációt, ehhez kell alakítani a törvényes hátteret. A decentralizáció során a legfontosabb a hatáskörök tisztázása, fejtette ki véleményét.

Kisebb és hatékonyabb fejlesztési régiókra van szükség, csatlakozott a többi hozzászóló véleményéhez Tamás Sándor.

Antal Árpád szerint közelebb kell hozni a döntéseket az emberekhez. Csatlakozott az előtte szólókhoz abban a véleményezésben, hogy kisebb fejlesztési régiókra van szükség, viszont meglátása szerint a történelmi régiók kell közigazgatási hatásköröket kapjanak.

A regionális politika a versenyképességet kell támogassa, hozza kell járuljon az általános jóléthez. Egy térség jövedelmi kondíciójának alakításában legnagyobb szerepe a gazdaságnak van, aktív partneri kapcsolatot kell kialakítani a gazdasági szereplők és a közigazgatás szereplői között – fejtette ki Horváth Gyula.

A tanácskozás végén Borboly Csaba házigazdaként megköszönte mindenkinek, hogy eljött, kiemelve Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármesterének jelenlétét, aki ismertette a Magyar Polgári Párt álláspontját a téma kapcsán, illetve Csegzi Sándorét, aki Marosvásárhely polgármesterét, Dorin Floreát képviselte a munkaülésen.

A március 27-i workshop egy pozitív visszajelzés volt az együttgondolkodásra, együttműködésre, értékelte András Zoltán, Hargita Megye Tanácsa elemzőcsoportjának vezetője. Továbbá összegezte a tanácskozát következtetéseit: a reform célját, eszközeit, szabályozását meg kell határozni, és ez kell jelentse a diskurzus alapját. A decentralizáció vezethet el egy polgárközeli rendszerhez. A reformnak ki kell védenie a bürokratikus és a korrupciós kockázatokat. Erősíteni kell helyi szinten a közigazgatási kapacitást. Figyelni kell az európai uniós szabályokra, ezeket lehetőségként, nem pedig korlátokként kell kezelni. A helyi közösségek érdekeit a lehető legjobban érvényre kell juttatni a reform során.

 

Csíkszereda, 2013. március 27.