( Szavazat)40 megjelenítés Csíkdánfalván tartottak szemináriumot az INSIGHT program keretében
A harmadik szemináriumhoz érkezett a megyei tanács által megnyert INSIGHT projekt keretében szervezett előadás-sorozat. November 17-én Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Agrárkamara meghívott előadói a tehéntej feldolgozásáról és a mezőgazdasági támogatásokról tartottak előadást a mintegy 70 érdeklődő gazdának és termelőnek.
Utolsó frissítés: kedd, 2010 november 23
Első előadóként Szőcs József, a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség munkatársa az elmúlt három év statisztikáit ismertette a benyújtott támogatási kérelmek szempontjából, majd felsorolta a különféle támogatások összegében bekövetkezett változásokat. Ezt követte Márton István, a Hargita Megyei Agrárkamara vezetőjének előadása, amelyet nyugati példával támasztott alá. Elmondta, hogy az egyik legfontosabb buktatót az jelenti a gazdák számára, hogy nem tudják befolyásolni termékeik árát. Az agrárkamara vezetője szerint a közös termelés nem jó ötlet, erre a kollektíva megtanította a gazdákat, ám a szövetkezés a feldolgozásban és az értékesítésben kifizetődő lehet. Akinek az udvaráról 1600 liter tejet visznek el, az beleszólhat az árba, ezért elsősorban a kis mennyiségű termék esetében kell szövetkezni – hangsúlyozta Márton István.
– Kis mennyiségben az elszigetelt gazdák állítanak elő, ezért hívtunk magyarországi termelőket, és ezért ismertetjük az olaszországi példát is, hogy a gazdáknak megmutassuk azokat a technikákat, amelyekkel átvészelik azt az időszakot, amikor a nyersanyag ára a legalacsonyabb. Meggyőzzük őket, hogy ha feldolgozzák termékeiket, többletértéket is kapnak, ugyanakkor kivárhatják azt az időszakot, amikor kedvezőbb áron adhatnak túl rajta – zárta gondolatmenetét az agrárkamara vezetője.
Máthé Emma a Hargita Megyei Agrárkamara részéről a biotermelésben rejlő előnyökről tájékoztatta a gazdákat, majd mielőtt a képzés gyakorlati részére tértek volna, Borboly Csaba megyeitanács-elnök bátorította a megjelent gazdákat hangsúlyozva, hogy a megyei tanács mindenképpen segít a gazdák kezdeményezéseinek előremozdításában. Példaként a Gyimesközéplokon és Székelykeresztúron megalakuló tejszövetkezeteket, a Madéfalvára tervezett agráripari parkot és az értékesítést elősegítő hagyományostermék-vásárokat, valamint az áruházláncokban, hagyományostermék-boltokban való értékesítést említette.
– Azt szeretnénk, hogy a gazdák tudatosan adjanak hozzá fölös értéket termékeikhez, amit a helyi fajta, a hagyományos előállítási mód adhat. Legyen büszke a gazda is és a vásárló is, hogy saját termékét értékesíti vagy fogyasztja, alakítsunk ki egy igényt, hogy ne a belgiumi vagy török vetőmagból termett pityókát vásároljuk. Igyekszünk támogatni a gazdákat a vásárok szervezésével, a Cora áruházi és hasonló kezdeményezésekkel, a kozmási csomagolósorral, és örömmel tölt el, hogy eddig egy termelő sem panaszkodott arra, hogy nem kelt el a portékája a vásár alatt. Ez azt jelzi, hogy van igény a hagyományos termékekre, és Hargita Megye Tanácsa ennek kíván kovásza lenni – mondta Borboly Csaba.
A megyei tanács elnöke megemlítette, hogy készül Hargita Megye Mezőgazdasági Stratégiája, és felhívta a gazdák figyelmét, hogy töltsék ki a szeminárium végén azokat a kérdőíveket, amelyekkel a stratégia készítői szeretnék felmérni a gazdák igényeit és meghatározni a stratégia irányelveit. Erre azért van szükség, hogy elkerüljék azt a helyzetet, hogy az érintettek megkérdezése nélkül dolgoznak ki egy nem alkalmazható, a valóságtól elrugaszkodott stratégiát.
A szeminárium utolsó mozzanataként Sándor Tamás egri és Kiss Ferenc kőrösladányi sajtkészítő mester sajtkészítő bemutatója következett, előtte azonban a két mester bemutatta saját készítésű termékcsaládját, azt bizonygatva, hogy az ő termékeik népszerűsége is előre jelzi, hogy egyre népszerűbbek lesznek a székely hagyományos termékek is, és igény van rájuk.
Csíkszereda, 2010. november 17.