Az előadásokon elismert szakemberek beszélnek munkájukról, eredményeikről, a legégetőbb gondokról és a megoldásokról – tette hozzá. Kifejtette: a mostani válságidőszakban különösen fontos, hogy megtanuljunk takarékosan bánni véges erőforrásainkkal, vigyázzunk a környezetünkre, próbáljunk egészségesen élni, önfenntartó gazdaságokat működtessünk. Ne hagyjuk ősi mesterségeinket kihalni, és mindezt tanítsuk meg fiataljainknak, mutassunk nekik példát, hogyan kell felelősségvállalással tenni a közösségért.

Márton István, Hargita Megye Tanácsa Vidékfejlesztési Egyesületének igazgatója Minőségi élelmiszer-termelés című előadásának első felében az E-számokként ismert színező adalék- és tartalékanyagokról, majd az egészséges táplálkozásról beszélt. Ismertette a Hargita megyei lehetőségek széles skáláját a minőségi élelmiszerek előállítására, valamint azokat a csatornákat, amelyeken keresztül a fogyasztók beszerezhetik ezeket. Márton István kiemelte a megyei tanács által kezdeményezett Hagyományos és helyi termékek havi vásárát, melyet kezdetben Csíkszeredában szerveztek meg, de ma már Székelyudvarhelyen és Háromszéken is rendszeresen megtartják. További jó hírt is megosztott a jelenlevőkkel: alakul a Hargita Megyei Értékesítési Szövetkezet azzal a céllal, hogy a kistermelőktől egy logisztikai központba gyűjtse a termékeket, ahonnan nagy tételben továbbadják. Hangsúlyozta: ez a szövetkezet az elkövetkezőkben Csíkszeredában két üzletet nyit hagyományos termékekkel. Ezekben az élelmiszerek mellett a kézművestermékek is jelen lesznek. A jövőbeli tervek kapcsán elmondta, a bolthálózatot szeretnék kiterjeszteni a megyében, illetve Székelyföldön, majd az ország nagyobb városaiban, már jelentkezett piaci szereplő, aki utóbbit vállalná. Az igazgató reményét fejezte ki, hogy Korondon is lesz hagyományos termékek boltja. Továbbá beszámolt: nemrég Dániába látogattak, ahol megtekintették a 135 éves múltra visszatekintő sajátos szövetkezeti rendszert, és ennek sikere megerősítette abban a hitükben, hogy a székelyföldi gazdák jövőjét elsősorban a szövetkezetek képviselik. A havi vásárokon, illetve a kialakítandó bolthálózatban való értékesítés egyik legerősebb alappillére a Székely termék védjegy. Márton István ismertette: a Hargita Megye Tanácsa által levédett Székely termék földrajzi védjegy, mely a hagyományos Székelyföldre terjed ki, a helyi nyersanyagból előállított termékeknek uniós védettséget biztosít a térségben. Jelenleg 58 termelő több mint 600 terméke rendelkezik a védjegyhasználat jogával, ami egyben minőségi garancia is. A védjegy bármikor visszavonható a szerződésben előírtak be nem tartása esetén.

Csonta László, a Zöld SzékelyFöld Egyesület elnöke a környezetvédelem és a közösségi szerepvállalás viszonyáról tartott előadást. Ismertette a csíkszeredai székhelyű egyesület főbb programjait: környezetvédelmi kiadványok szerkesztését, olajgyűjtést, kerékpáros projekteket, a csíkszentléleki hárs népszerűsítését az Év fája Romániában/Európában akcióban 2010–11-ben, az ugyancsak népszerű Székelyföld 7 csodája szavazást, illetve a csíkszeredai Zöldszékely Alap – Közösségi Kártya programot. Az egyesület elnöke bemutatta a civilszervezetek működését, kiemelve az önkéntességnek a közösséghez való tartozás erősítésében és a szerepvállalásban játszott szerepét.

– A lényeg, hogy különféle problémák kapcsán ne a várakozás vagy a kifogások megfogalmazása határozza meg a hozzáállásunkat, hanem a megoldáskeresés, az aktivizmus – tanácsolta a Zöld SzékelyFöld Egyesület elnöke.

Az előadásokat követően a hallgatóság is megfogalmazta véleményét, illetve kérdéseit, ugyanakkor a bemutatott közösségi projektek továbbvitelére biztatták az előadókat és a vezetőket.

Zárszóként Ambrus Sándor megyei tanácsos örömét fejezte ki, hogy a korondi értelmiségiek, vezetők és elöljárók mellett sok érdeklődő fiatal vett részt az előadásokon. Vágási Albert községmenedzser a Vidékfejlesztési Egyesület segítségét kérte, hogy a közeljövőben a Hagyományos és helyi termékek vásárát megszervezzék a községközpontban is.

 

Korond, 2013. június 13.