Titokőrzés és modern technika – e két kulcsszóval foglalható össze a Hargita Megye Tanácsa gyergyószárhegyi alintézményében ötödszörre zajló grafikustábor a szakértő szavaival. Szepessy Béla nyíregyházi grafikusművész rangidős vendége a tábornak. A nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola Rajz Tanszéke docensének szívügye ez a jellegzetesség: az „eltűnt mesterség”, a hagyományos nyomdászat átmentése. Saját életműve alapján ő maga is úgy ismert, mint akinek munkáira finom, részletező, kalligrafikus kivitelezés és ötletes szerkesztés jellemző, ám alkalmazott és komputergrafikával is foglalkozik.

A szárhegyi központ Schola Vendégháza ebédlőjében a tábor ideje alatt Antal István, Bartis Elemér, Berze Imre, Bugyi István, Căbuz Andrea, Léstyán Csaba grafikusokkal együtt alkotott – az idei tábor meghívottjai mellett Siklódi Zsolt táborvezető a nyolcadik „táborlakó”, aki viszont naponta átviszi a munkákat a táborozók egy részével Székelyudvarhelyre. Mint azt Siklódi Zsolt elmondta, a tábor jellegzetes üzemmódja ez, hogy olyan nyomdagépen nyomtatják ki esténként a lapnyomtatásnál használt magasnyomással a grafikusművészek napi munkáit, amelyen száz éve még a Székelyudvarhelyi Hírlapot nyomtatták. Mint jelezte, a tábor ideje alatt egy kisebb nyomdaprést állítottak fel Szárhegyen is a részt vevő művészek kísérletező kedvének kielégítésére.

Szepessy Béla grafikusművész úgy fogalmazott: nem véletlen, hogy minden alkalommal részt vesz a szárhegyi táborban, hiszen ez olyan lehetőség, hogy nyomdában a több száz éves technikát tudják ötvözni a mai kor követelményeivel. Rámutatott: a székelyudvarhelyi Tipoker nyomdában megőrzött régi betűkhöz a táborlakók éppen olyan technikával készítik fametszeteiket, ahogy 800 éve végezték.

– Ötvözzük a kivesző mesterség titkait a korszerű technikával. Ma már közhasználatú találmány a levespor, a tárkonyos pityókalevest viszont meg sem közelíti – fogalmazott Szepessy.

A grafikus ugyanakkor rámutatott: ehhez a koncepcióhoz járul hozzá serkentőként a szárhegyi környezet: amit a művésztelep őriz, és a táj szépségében rejlő alkotóerő.

– Ilyen speciális jellegű tábor nem sok van a világban, a Kárpát-medencében talán egy van még. Azzal, hogy Hargita Megye Tanácsa fenntart ilyet, felsorakoztatja az intézményt ahhoz a tendenciához, ami a világon a legkorszerűbb, és Svédországban, északi államokban a hivatásosok elfogadott törekvése: szakmai táborokat szervezni, kötődve bizonyos technikához. Tehát az a fajta táboroztatási forma, koncepció, ami Magyarországon is zajlik, hogy bizonyos táborhelyre jönnek művészek, ahol képeket festenek, immár meghaladott, ezek ideje lejárt. Amit itt művelnek Hargita megye támogatásával Gyergyószárhegyen, az éppen hogy a legprofibb szellemiséget hordozza magában. Kifejezetten örülök ennek, személyesen üdvözlöm a szándékot és vállalást – nyilatkozta a grafikusművész.

A grafikai tábornak rendhagyó módon se megnyitója, se zárókiállítása nincs, ám az itt készült munkák – mint minden eddigi tábor után – kiadványba szerveződnek. Idén újdonságként jelzi Kassay L. Péter intézményvezető, hogy az érdeklődő közönség felé való nagyobb nyitást tervezik azzal, hogy a 2013-as Székelyföldi Napok keretében rendezendő kiállításon a csíkszeredai Megyeháza Galériában is megtekinthetők lesznek az öt szárhegyi tábor termésének válogatott munkái.

 

Gyergyószárhegy, 2013. január 11.