A hírt, mely szerint immár minden akadály elhárult a vágóhidak létesítése elől, Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke örvendetesnek nevezte, hiszen mint nyilatkozta, a megyei tanács már 2008 óta dolgozik ezért, és attól kezdve folyamatosan napirenden volt a kisvágóhidak újraindítása, ugyanis a megyében ezek hiánya nagy hátrányt jelentett a helyi termelők számára a hagyományos székely termékek értékesítésében.

– A megyei tanács kezdeményezése, Tánczos Barna vidékfejlesztési államtitkár, valamint az RMDSZ vezetőségének kiállásának és közbenjárásának köszönhetően, most már megvalósulhat. Ez ügyben az első lépéseket már 2008-ban megtettük, és 2010-ben levélben fordultunk az RMDSZ képviselőihez, szenátoraihoz, támogatásukat kérve a probléma megoldásában – nyilatkozta a tanácselnök, hangsúlyozva, hogy a kisvágóhidak létesítése, akárcsak a Hargita megyei tej-kifli program vagy a hagyományos székely termékek népszerűsítése mind azt a célt szolgálják, hogy a helyben megtermelt javak helyben kerüljenek feldolgozásra és fogyasztásra. – Következő lépésként szeretnénk meggyőzni az élelmiszert árusító és turisztikai egységeket, hogy a helyi termékekből vásároljanak, valamint a lakosság figyelmét is szeretnék felhívni a helyi termékek fogyasztásának előnyeire, hozadékaira – tette hozzá.

A tanácselnök beszámolt arról, hogy 2008-ban kezdeményezte egy vegyes bizottság létrehozását, amelyben a megyei tanács szakemberein kívül az állat-egészségügyi és a mezőgazdasági igazgatóság munkatársai is helyet kaptak, és amelynek célja a vágópontok újraindítása volt, egyeztetve az állattartó gazdák érdekképviseleteivel.

– A kisvágóhidak jelentették a hiányzó láncszemet a székely termékek helyi, országos és nemzetközi értékesítésében. Ezentúl a helyi termelők, kisvállalkozók nagyobb mennyiséget hústerméket állíthatnak elő – jelentette ki Borboly Csaba.

Tánczos Barna államtitkár beszédében azon véleményének adott hangot, miszerint a most elért eredmény iskolapéldája az együttműködésnek, ahogy a gazdáktól kiindulva, Hargita Megye Tanácsán és a minisztériumon át elérvén az uniós szintre, végül megoldódott a probléma, hisz a nagy húsfeldolgozóknak, az Európai Unió többi országainak a csatlakozáskor kialakított rendszer kedvezett, hozzánk mindenki hozhat be húst, de innen kivinni nem lehetett, a nagy feldolgozók meg az élőállatok felvásárlási értékének alacsonyan való tartásával fölős hasznot húzhattak. Ezért volt nehéz a közel féléves folyamatot végigvinni.

– Meggyőződésem, hogy ez olyan lehetőség, amit a gazdák kihasználnak majd, és a piacokra friss, helyi áru kerül. A vágóhidak létrejötte motivációt jelenthet a gazdák számára, hogy engedélyeztessék gazdaságaikat és ezáltal piacra vihessék termékeiket – mondta az államtitkár.

Márton István igazgató a tervezett lépésekről elmondta, szeretnék összehívni az érdekelt személyeket, hogy kiderüljön, kik milyen típusú vágóhidat szeretnének létrehozni.

– Két tervet is készítenénk, egy kisebb és egy nagyobb vágóhídról, melyet az állategészségüggyel is jóváhagyatunk, és ezekből a mintákból bárki szabadon választhat. Fontosnak tartjuk továbbá, hogy a vágópontok létrehozásából az állattartó gazdák se maradjanak ki, és még év elején szerződéshez jussanak, így biztosítva számukra, hogy állataikat legyen kinek eladják – hangsúlyozta az igazgató.

Csíkszereda, 2011. augusztus 12.

 

Hargita Megye Tanácsának a kisvágóhidak újraindítása érdekében tett lépéseinek kronológiája

- 2008. december 15-én a megyei tanács elnöke elrendelte egy vegyes bizottság létrehozását, amelybe a megyei tanács szakemberein kívül az állat-egészségügyi és a mezőgazdasági igazgatóság munkatársai is helyet kaptak, és amelynek célja a vágópontok újraindítása volt, mivel Hargita megyében az uniós csatlakozás következtében 21 ilyen létesítményt zártak be. A bizottság annak lehetőségét vizsgálta, hogy ezeket miként lehetne újraindítani az uniós szabályozásoknak megfelelően. A bizottság két bezárt vágópontot látogatott meg – Gyimesfelsőlokon és Csíkjenőfalván –, és jelentést készített róluk, amelyet elküldött a mezőgazdasági szaktárcának, valamint az RMDSZ-es kormányzati és parlamenti tisztségviselőknek.

- 2010-ben elkészült a Hargita megyei mezőgazdasági és vidékfejlesztési stratégia, amelynek egyik pontja a kisvágóhidak újraindítása. A stratégiát egy munkacsoport készítette el, tagjai parlamenti képviselők és Hargita Megye Tanácsának mezőgazdasági szakemberei.

- 2010-ben a magyar mezőgazdasági miniszter kisvágóhidakra vonatkozó rendeletét lefordítottuk román nyelvre, és ugyancsak elküldtük a román mezőgazdasági minisztériumnak, valamint az RMDSZ-es kormányzati és parlamenti tisztségviselőknek.

- 2010 októberében levelet küldtünk az RMDSZ kormányzati tisztviselőinek, valamint az RMDSZ ügyvezető elnökének, amelyben többek között a kisvágóhidak törvényének jóváhagyását is szorgalmaztuk.

- 2011 januárjában előadást tartottunk az INSIGHT uniós projekt keretében, Csíksomlyón a kisvágóhidak témájában. Terveket és költségvetés-számítást mutattunk be a szeminárium résztvevőinek.

- 2011 májusában a megyei állat-egészségügyi igazgatósággal közösen elkészítettünk egy jogszabály-módosító javaslatot az Országos Állat-egészségügyi Főhatóság 11/2008-as rendelete alapján, amelyben megfogalmaztuk javaslatainkat a kisvágóhidak újraindításával kapcsolatban, amelyek megtalálhatók a most megjelent, kisvágóhidak újraindítására vonatkozó rendeletben.

Csíkszereda, 2011. augusztus 12.