A felmérés eredményéről április 1-jén Székelyudvarhelyen számolt be a Jeszenszky Géza egykori külügyminiszterből és síkedvelőből, Kraft Péter turisztikai szakértőből, dr. Galáthay Zsombor erdélyi jogi ügyekben jártas ügyvédből és Kovács Anna egyetemi hallgatóból álló csapat Borboly Csaba tanácselnöknek, Ladányi László Zsolt prefektusnak, a jelenleg síturizmussal kapcsolatos fejlesztésekben érdekelt Szentes Csaba madéfalvi és Bíró László csíkmadarasi polgármesternek, dr. Dombay Istvánnak, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi tagozata vezetőjének, valamint a megyei tanács Hargita-hegység-márkafejlesztő munkacsoportja tagjainak.

 

 

Bár bizalmatlanságot tapasztaltak a vállalkozók körében, rendezetlenek a tulajdonviszonyok, és a területrendezés sem megfelelő a Hargita megyei sípályák esetében, a Jeszenszky Géza vezette szakértőcsoport bízik jövőben a Hargita megyei síturizmus fejlődését illetően. Az MKE elnöke ötven év síszenvedély, illetve az Erdélyi Kárpát-Egyesülettel (EKE) való közös táborozások élménye alapján tett eleget. Jeszenszky szerint a kezdő lendületet a Hargita megyei síturizmusnak az adná meg, ha a félmillió magyarországi síkedvelőből egyre többen választanák a Hargitát kikapcsolódásra. Véleménye szerint ennek a legegyszerűbb módja a diákok sítáboroztatása. Akár azt is el lehetne érni, hogy a Hargita-hegység legyen a magyarországiak Mekkája, azaz  életükben legalább egyszer kötelezően eljöjjenek a Hargitára.

 

Kraft Péter, aki 1999–2000 között a Magyar Köztársaság turisztikai államtitkára volt, ugyancsak a magyarországi sírajongók ide csábítását javasolta. Beszámolója szerint a környezeti adottságok megvannak, és ami Ausztriában bevált, az itt is működne, van esély akár a nemzetközi piacra való betörésre is. Az osztrákok Svájc helyett nyújtottak alternatívát, amikor elhatározták, hogy gazdaságuk, kistérségeik élete a sísport körül forogjon. Kraft Péter szerint a cél a fizetőképes kereslet kialakítása.

 

– Hargita megye környezeti adottságai összehasonlíthatók az osztrák síparadicsomokéval, és pozitívumnak számít a történelmi múlt is – mondta. – Arra van szükség, hogy életformává váljon a sízés, kötelező legyen az iskolákban a síoktatás, vezessék be a tanrendbe a síszünetet, de a legfontosabb mégis a vállalkozók összefogása. Meg kell érteniük, hogy nincs helye a bizalmatlanságnak. A sípályákat össze kell kapcsolni, közös jegyrendszert kell bevezetni, oda kell figyelni a területrendezésre, hogy megmaradhasson az infrastruktúra fejlesztésének, ésszerű bővítésének lehetősége.

 

A jelenlévők körében megfogalmazódott, hogy a Hargita megyei pályák viszonylag könnyen integrálhatók lennének a nemzetközi piacba, ha a pályák alján a turisták egy nyugati áruházlánc üzletébe léphetnének be. Ez a lehetőség vonzaná a külföldi turistákat, az üzletláncok pedig katalógusaikban, esetleg különböző nyereményakciók révén gondoskodnának arról, hogy vásárlóik tudomást szerezzenek a Hargita-hegységről. Dr. Galáthay Zsombor a területek tulajdonjogának tisztázatlanságát emelte ki visszahúzó erőként, de szóba kerültek a tájsebek is.

 

 

A bemutató után a szakemberek és a helyi illetékesek részletekbe menően beszélgettek a háromnapos felmérés eredményeiről, valamint mindarról, ami a helyi önkormányzatok és a megyei tanács kezdeményezései révén már megvalósult.

 

– Belátható időn belül megvalósítható tervekre van szükség – mondta Borboly Csaba, miután felsorolta, mi történt az elmúlt két évben a Hargita-hegység-projektben a márkaépítés terén. – Egyeztettünk a helyi tanácsokkal, próbáljuk gyorsítani a településhatárok és a területek tulajdonjogának tisztázását. Emellett folyamatosan konzultálunk a szükséges pénzalapok előteremtéséről is – fejtette ki a tanácselnök, hozzátéve, hogy több szálon futnak kezdeményezések.

 

Ugyanakkor a járulékos kínálatokra is hangsúlyt fektetnek. Tekintettel arra, hogy a megye mezőgazdasági területei nem alkalmasak tömegtermelésre, a jobb mezőgazdasági bevételek biztosítása érdekében Hargita Megye Tanácsa az észak-olaszországi agroturisztikai egységek mintájára szeretné megalapozni a helyi termelők megélhetését és szélesíteni szolgáltatásaik skáláját. Emellett a hegyimentő szolgálatot is támogatja menedékházak építésével, próbálja ráébreszteni a pályatulajdonosokat, hogy hegyimentőkre szükség van nemzetközi szintű szolgáltatások biztosításához, ugyanakkor a hegyimentők aktívan részt vesznek a megye turistaösvényeinek fenntartásában. Ezzel kapcsolatosan Fekete Örs, Hargita Megye Tanácsa hegyimentő szolgálatának vezetője beszámolt a jelenlevőknek arról, hogy megyei önkormányzati segítségével számos turistaösvényt sikerült felújítani. Hargita megyében 1100 kilométer turistaút van, amelyből a megyei tanács segítségével 300 kilométer jelenleg minisztériumi engedéllyel rendelkezik.

 

– Jeszenky Géza meglátásainak megfelelően a Babeş–Bolyai-egyetem gyergyószentmiklósi tagozatának segítségével digitalizáljuk az utak térképét, és feltöltjük az internetre. Ettől a bakancsos turizmus népszerűsítését reméljük, főleg a nyugati turisták körében – mondta Fekete Örs hozzátéve, hogy az ösvények mentén öt geoláda is el van rejtve.

 

– A Hargita nemcsak télen, hanem nyáron is Hargita. Mindenképpen az a javallott, hogy állandó jöjjenek ide a turisták – tette hozzá Jeszenszky Géza Fekete Örs beszámolójához, és javasolta egy műanyag sípálya működtetését valamelyik hargitafürdői pályán, hogy a síszezon ne csak decembertől márciusig tartson.

 

Dr. Dombay István, a Babeş–Bolyai-egyetem gyergyószentmiklósi tagozatának vezetője is osztotta Borboly Csaba véleményét, miszerint Hargita megye megélhetését a turizmusra kell alapozni, viszont kifogásolta azt, hogy a turisztikai egységek működtetőitől nem kap feldolgozható adatokat, amelyekre a kutatásait építhetné. Ugyanakkor szerinte a befektetőknek nyitniuk kellene egymás felé, mert az a javukat szolgálná.

 

A felmérés készítői egy vázlatos számítást is elvégeztek, amely szerint csak Hargitafürdőn a meglévő három pálya mellé még kettő kiépítésével vagy a végpontjuk összekapcsolásával el lehetne érni, hogy akár 300 000 ember is megforduljon ott évente, akik a számítások szerint 160 nap alatt körülbelül 10 millió eurót költenének. A szakértők úgy becsülték, hogy csak a felvonódíjakból és a vendéglátásból mintegy 1,5 millió, illetve 6 millió euró folyna be. Ez fejenként 33 eurót jelent, ami nem is sok, még romániai viszonylatban sem – mondták az elemzők.

 

Az elemző csapat a héten több helyi befektetőt is megkeresett átnézve a beruházási terveiket, és javasolták, hogy az önkormányzatok és a közbirtokosságok működjenek együtt az infratruktúra fejlesztése érdekében, valamint a pályaműködtetők és az önkormányzatok által felkért tervezők egyeztessenek a pályák összecsatolásáról és a kezdeményezések összehangolásáról.

 

Csíkszereda, 2011. április 1.