A Keresztúr és Udvarhely környéki szarvasmarhatartókat, érdekvédelmi egyesületeiket és közbirtokosságokat tömörítő Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezet a tagdíjakból, bankhitelből, valamint Hargita Megye Tanácsa és a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával megvásárolta a keresztúri vajgyárat, így a gazdák mostantól tulajdonosai egy nagy kapacitású tejfeldolgozó üzemnek, és egyszerű tejtermelőkből tejfeldolgozók és tejtermék-értékesítők lesznek. A közel 500 ezer eurós adásvételt még egy ugyanekkora értékű fejlesztés – gép- és szállítóeszköz-vásárlás – követi, utána pedig beindulhat a termelés, várhatóan szeptembertől.

Ennek megünneplésére gyűltek össze augusztus 3-án, pénteken az üzem udvarán az érintettek. Jelen volt a szövetkezet vezetőtanácsának elnöke, Varga-Nagy László, továbbá az egyik kiemelt támogató, Hargita Megye Tanácsa részéről Borboly Csaba elnök, Sófalvi László volt alelnök, Márton István, a megyei tanács vidékfejlesztési egyesületének vezetője, Benyovszki Lajos, Csutak Mária Magdolna, Incze Csongor, Sebestyén Csaba, Thamó Csaba megyei tanácsosok, a városvezetés részéről Rafai Emil polgármester, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviseletében Zsigmond Barna Pál főkonzul, valamint olyan Hargita megyei települések polgármesterei, ahol példásan működnek a gazdaszövetségek. Borboly Csaba szerint az udvarhelyszéki gazdák összefogása jó példa az egész Kárpát-medencében, és ez is azt bizonyítja, hogy nem a pénz a legfontosabb, hanem az együttműködésre való hajlandóság és a hit abban, hogy meg tudjuk valósítani azt, amit akarunk, és ahol hit van, ott a szükséges anyagiakat is elő lehet teremteni.

– Ennek a gyárnak, miután beindul, nemcsak a szövetkezet tagjaira lesz pozitív hatása, hanem az egész térségre. Azonkívül, hogy közel száz munkahelyet teremt, növeli a környékbeli szarvasmarhatartók jövedelmét is – mondta a tanácselnök, aki beszéde végén a Székely Könyvtár sorozat első öt kötetét ajándékozta a Nagy-Küküllő szövetkezetnek.

Új munkahelyek, nagyobb jövedelmek

Borboly Csaba a helyszínen arról biztosította a jelenlevőket, hogy Hargita Megye Tanácsa továbbra is támogat minden hasonló kezdeményezést.

– A 2008-as helyhatósági választások kampányában, amikor, mondhatni, végiggyalogoltam a megyén, azt láttam, hogy a földek parlagon hevernek, egyes községekben a földek nyolcvan százaléka műveletlen volt – mesélte a megyeitanács-elnök. – Ennek oka, hogy a megtermelt javakat nem lehet jó pénzért értékesíteni, ráfizetéses a mezőgazdaság. Ekkor kezdtük el felkarolni a különféle önszerveződéseket, hiszen a kevés állatot tartó, kis birtokkal rendelkező gazda nem tudja felvenni a versenyt a multikkal, de ha összefog másokkal, akkor együtt akár le is győzhetik a nagy cégeket. Először a közösségi tejcsarnokok létrehozásában segítettünk, és Hargita Megye Tanácsa a Szarvasmarhatartók Hargita Megyei Egyesületével együttműködve elérte, hogy immár 26 ilyen csarnok létesült a megyében, amelyekben a gazdák magasabb áron tudják eladni a tejet, nincsenek annyira kiszolgáltatva a nagy begyűjtőknek, mint korábban.

A megyei elöljáró elmondása szerint a következő lépés a tejfeldolgozók létrehozása volt, hogy a gazdák feldolgozva adják el terméküket, hiszen így nagyobb árat kapnak.

– Abból kiindulva, hogy az itteni tejben több mint százhúsz gyógynövény összetevői találhatók meg, a híres holland sajt viszont génmanipulált takarmányból származó tejből készül, a mi tejünk sokkal értékesebb, bio-minőségű. Tehát úgy gondoltuk, el lehet adni magasabb áron az itteni tejtermékeket, és azt javasoltuk a Keresztúr térségi gazdáknak, vásárolják meg a gyárat. A megyei tanács mindvégig mellettük állt, és ma már úgy léphettük át az üzem kapuját, hogy az a helyi termelők tulajdona, amivel közel száz munkahely létesült, és több mint ötszáz család megélhetése biztosított. Ez a lentről építkezés kiváló példája, amely, bízom benne, ragadós lesz, és Székelyföld más térségeiben is elérik, hogy a tejfeldolgozók a termelők kezében legyenek – fejtette ki Borboly Csaba.

A gazdák beleszólhatnak a tejár alakításába

Varga-Nagy László beszámolt a gyár megvásárlásának körülményeiről, és a jövőről is beszélt: magyarországi üzletlánc jelentkezett parternek, állandó megrendelője lenne az itt készülő termékeknek. Sajtféléket, joghurtot, túrót, zacskós tejet állítanak majd elő, amint meglesz az új berendezés. (A meglévő gépeknek csak egy része használható, ezért szükség van újakra is.) Napi 35 ezer liter a gyár kapacitása, de egyelőre 10 ezer literrel számolnak, ez a minimum ahhoz, hogy nyereséges legyen az üzemeltetés. (Eredetileg napi 15 ezer literrel terveztek indulásból, de a szárazság negatív hatással volt a takarmánytermésre, következésképpen a tejmennyiségre is, aminek következtében egyelőre a napi 10 ezer liter az optimális.) Varga-Nagy szerint, Hargita Megye Tanácsán kívül, a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium is további támogatást ígért az üzemnek. A szövetkezet vezetője azt is elmondta, hogy mostantól a gazdák szabják meg a tejárat, beleszólásuk van annak alakításába, így a szövetkezeti tagoknak 1,20–1,50 lej közti összeget fizethetnek majd literenként. Akik nem tagok, azoktól is elszállítják a tejet, de csak a piaci árért, azaz 80-90 banit adnak literéért.

– Két hete dolgozunk az újraindításon. Amit gyártani tudunk majd, arra a piacon igény van, már egyeztettünk cégekkel – mondta bizakodva Varga-Nagy.

Nagy esemény a kisváros életében

Rafai Emil polgármester különleges eseménynek nevezte a gyár újraindítását, hiszen ez új munkahelyeket jelent.

– A környék állattartói a gyár két évvel ezelőtti bezárásakor arra ébredtek, hogy nincs kinek eladniuk a tejet. Ezt nem hagyhattuk, és így létrejött egyfajta új összefogás. Székelyföldön ilyen típusú új összefogásokra van szükség, mert hosszú távú hatásuk lehet a térség lakóinak életére. A polgármesteri hivatal, mivel a törvényes lehetőségei ezen a téren korlátozottak, a gazdáknak szervezett szakmai felkészítőket támogatta a szövetkezeten keresztül – nyilatkozta a városvezető.

Tudatos vásárlókra van szükség

Zsigmond Barna Pál főkonzul a vállalkozókedv és a tudatos vásárlás fontosságát hangsúlyozta.

– Válság idején nagy ünnep egy olyan létesítménynek az avatása, amely munkahelyeket teremt, és amely által az emberek élete könnyebbé válhat. Az első fontos lépés megtörtént, nagyon sok munka van mögötte, ezért gratulálok a szövetkezet és a megyei tanács elnökének, illetve a polgármester úrnak. Sokszor azt látjuk, hogy ötlet van, de a megvalósítás során elakadnak az ügyek. Ez a gyárvásárlás azért nagyszerű, mert előtte sok embert kellett meggyőzni arról, hogy ennek van értelme, és sikerült új egységet teremteni. Ez összefogás eredménye, és közös a felelősség is, hogy a terv további része megvalósuljon. Ne hagyjuk, hogy ez az egység megbomoljon, amikor majd menet közben problémák merülnek fel – mondta a főkonzul, aki szerint a helyi áruk fontosak, és a piacuk megteremtéséhez tudatos vásárlókra van szükség.

Márton István, a megyei tanács vidékfejlesztési egyesületének igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a tulajdonosoknak ezután az lesz a szerepük, hogy jó minőségű tejet állítsanak elő, olyat, amely helytáll a nemzetközi piacon is. Márton István, aki egyben a Hargita Megyei Szarvasmarhatartók Egyesületének elnöke is, elmondta, hogy már a kétezres évek elején felismerték azt, hogy a tejet csak feldolgozott állapotban érdemes értékesíteni. Nem sokkal azután, hogy a csíkszeredai tejipari vállalat eladásra kínálta a gyimesközéploki tejüzemet, felmerült a keresztúri megvásárlása is. Végül a gazdáknak, Gyimesben és a Küküllő mentén is, szövetkezetbe tömörülve sikerült megvásárolniuk mindkét gyárat.

– Ilyen összefogásra még nem volt példa az országban, ennek nagy visszhangja lesz – jelentette ki az egyesületi vezető. – Reményeink szerint szeptembertől beindul a keresztúri, a gyimesközéploki pedig egy–másfél éven belül, pályázat segítségével. Bízom benne, hogy kiváló minőségű termékeket fogunk előállítani, és jó áron tudjuk majd értékesíteni.

Sófalvi László, a megyei tanács nemrég leköszönt alelnöke ismertette a gyár történetét, és sikernek nevezte, hogy a rendszerváltozás után ismét sikerült elültetni a fejekben a szövetkezetek újralakításának gondolatát. A beszédeket követően felvonták az épületre a kék-arany színű székely zászlót – amely 2009 óta egyben Hargita megye hivatalos lobogója is –, miközben a fúvószenekar az Örömódát játszotta. Utána a jelenlevők elénekelték a Székely himnuszt, majd a résztvevők belülről is megtekintették a gyárat.

Híres volt a keresztúri tejtermék

A székelykeresztúri vajgyár 1937-ben épült, ’38-tól üzemelt. Az 1948-as államosításig szövetkezeti tulajdonban működött, és termékeit külföldön is értékesítették. Az államosítás után megnövelték a kapacitását, és a rendszerváltásig a csíkszeredai Hargita Tejipari Vállalat alegységeként működött, napi 40 ezer liter tejet dolgoztak fel. 1989 után privatizálták, és az évek során a fenti tejmennyiség egyre csökkent. Az új tulajdonos eladta a gyárat egy multinacionális cégnek, amelynek nem az előállítás volt a célja, hanem az ingatlan értékesítése, így a termelés fokozatosan leállt, majd 2010. április 1-jén bezárták a feldolgozót.

A Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezet

A Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezet 2011 februárjában alakult, de az alapítói már 2010 júniusában elkezdtek szervezkedni.

– Hosszú, keskeny és göröngyös utat jártunk be, de végül elértük a sokszor láthatatlannak tűnő célt: a gyár megvásárlását – nyilatkozta Varga-Nagy László.

A szövetkezet a 2–5 tehenet tartó kistermelők érdekében alakult meg, akikkel egyénenként nem szívesen tárgyalnak a tejfeldolgozók, ezért volt szükség a szervezkedésre. A szövetkezet elnöke szerint a környék tejtermelő gazdái többé nem kényszerülnek arra, hogy a felvásárlóknál kilincseljenek azért, hogy pár banival többet adjanak a tej literéért, hanem mint tulajdonosok bele tudnak szólni az ár alakításába, a szövetkezet sorsába, a döntéshozatalba. Minimum három vagyonrész megvásárlása volt a feltétele a szövetkezeti tagságnak; egy vagyonrész értéke 800 lej, és összesen 2964 vagyonrész van a szövetkezetben.

– Miután felújítjuk a gyár gépparkját, reményeim szerint a vagyonrész értéke egy éven belül a duplájára nő, a későbbiekben pedig tovább növekszik, ami beépül a tagoknak járó év végi osztalékba – magyarázta Varga-Nagy László.

 

Csíkszereda, 2012. augusztus 3.