( Szavazat)32 megjelenítés Hargita Megye Tanácsa csángó közösségeket célzó programjáról egyeztettek a megyei tanács és a moldvai csángómagyarok közösségének képviselői április 26-án a megyeházán.
Utolsó frissítés: csütörtök, 2011 április 28
– A már két éve tartó program fontos a csángók számára, ugyanakkor jelzésértékű volt és bátorságot adott a jövőre nézve az a tény is, hogy Borboly Csaba részt vett a Csángó Cselekvési Terv megbeszélésein – mondta Solomon Adrian, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke a megbeszélésen, amelyen áttekintették a kulturális és gazdasági jellegű közösségépítő programokat, a 2011-es teendőket, valamint a megyei tanács szerepét.
Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ, egyben a Csángó program lebonyolításával megbízott munkacsoport vezetője összegezte a tavalyi tevékenységet. Elmondása szerint 2010-ben kilenc program volt, amelyeket idén is folytatni szándékoznak, a közösségépítő jellegű kulturális eseményekre fektetve hangsúlyt. Ferencz Angéla szerint a tavalyi visszajelzésekből kiderült az is, hogy a fotótáborok és népzenei fesztiválok mellett a csángó lakosság nyitott lenne a gazdasági tájékoztatókra, ismertetőkre is.
Felmerült a Bákó megyei Kóstelek és Gyimesbükk közelebb hozása Csíkszeredához mint a már két éve beindult magyar nyelvoktatás következő lépése. Ezzel kapcsolatosan Borboly Csaba megemlítette, hogy ennek egyik legkézenfekvőbb módja az, ha infrastrukturális beruházásokkal elérhetőbbé tesszük Csíkszeredát Kománfalvánál.
– Már tettünk lépéseket ennek érdekében: a kapcsolatteremtést megkönnyítő DC101 jelzésű útszakasz felújítására kormánypénzeket hívnánk le, erre már dokumentációt nyújtottunk be az illetékes tárcához. Ezenkívül a kósteleki lakosok számára a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését is lehetővé tettük – mondta a tanácselnök, megemlítve, hogy a csíkszeredai Hagyományos és Helyi Termékek Húsvéti Vásárán kósteleki termelők is sikerrel vettek részt.
További lehetőségként említette Borboly Csaba a termelők alapanyagának helyi feldolgozását népszerűsítő tanfolyamok, illetve követendő példákról szóló bemutatók szervezését.
Solomon Adrian – annak ellenére, hogy sok fiatal idegenben keres munkát, az idősekre hagyva a kisparcellás földművelést – a mezőgazdaságban látja a jövőt, és fontosnak tartja a konkrét példák bemutatásán alapuló ismeretterjesztést, hiszen elmondása szerint a külföldi tőke hazaáramlása a vendégmunkások révén biztosítva van, de egyszerűen tanácstalanok az itthoniak a befektetési lehetőségeket illetően.
Borboly Csaba szerint kapcsolatba kellene lépni azzal a kevés érdeklődővel, aki itthon maradt, számukra elérhetővé lehetne tenni a székelyföldi gazdáknak átadott információkat, a Székely Gazda lapot is el lehetne juttatni, hiszen az éppen arról szól, hogy a helyi adottságokra alapozva, Románián belül mi mindent meg lehet oldani.
– A gazdaegyesületek létrehozása, illetve a Hargita Megye Tanácsa által nyújtott támogatás, a szeparátorok, tárolásra alkalmas hűtők használatba adása az európai uniós eljárásoktól függetlenül történik, és az alakulandó gazdaegyesületek támogatása nem ütközne akadályba a csángómagyar termelők esetében sem – mondta Borboly Csaba a helyi hatóságok esetleges akadékoskodására utalva. – Kiegészítésként a székelyföldi termelők terményeinek piacot biztosító kezdeményezések a kósteleki és moldvai csángó gazdák javára is fordíthatók.
A megbeszélésen még elhangzott, hogy Hargita Megye Tanácsa a továbbiakban is nagymértékben támogatja a Csíkszeredában tanuló csángó diákokat, továbbá szorgalmazza a tapasztalatátadást a gazdáknak és a gazdasszonyoknak. Ezenkívül a keresztszülő programot Székelyföldön is fogják népszerűsíteni, a megyei tanács Családprogramjába és a Barangoljunk Székelyföldön! programba is bevonják a moldvai csángómagyar közösségeket, illetve a Hargita megyei helyi tanácsokat felkérik testvérkapcsolatok kiépítésére és tapasztalatcserére.