(0 Szavazat)36 megjelenítés

Első alkalommal kapott meghívást és küldött képviselőt Borboly Csaba, Hargita megye tanácselnökének személyében a Régiók Bizottsága az Európai Oktatási Csúcsra, amelyet szeptember 26-án szerveztek Brüsszelben. A csúcson kiemelten foglalkoztak a digitalizáció kérdésével, az innovatív oktatási módszerekkel, illetve a kevésbé fejlett régiókban működő iskolák felzárkóztatási lehetőségeivel is. Borboly Csaba felszólalásában közös európai oktatási stratégiát sürgetett.

Utolsó frissítés: hétfő, 2019 szeptember 30

„Kiemelten köszönöm Navracsics Tibornak, hogy itt lehetünk. Ő volt az első európai biztos, aki Európa-szerte meghallgatta a helyi és regionális önkormányzatok vezetőit az ifjúság, az oktatás és a sport kapcsán tapasztalt problémákról. A helyi és regionális vezetőknek - polgármesterek, tanácselnökök - a legtöbb európai országban jelentős szerepük van az oktatási intézmények működtetése, modernizálása és felzárkóztatása terén. Nincs ez másként nálunk sem, Székelyföldön, Hargita megyében: nekünk kell új megoldásokat és új forrásokat keresnünk, hogy iskoláink képesek legyenek tartani a lépést Európa más iskoláival, a rohamosan fejlődő digitális világgal és a változó munkaerő-piaci igényekkel” – fogalmazott felszólalásában Borboly.

A megyei önkormányzat elnöke öt éve tevékenykedik a SEDEC bizottságban (Szociálpolitikával, oktatással, foglalkoztatással, kutatással és kultúrával foglalkozó bizottság) a Régiók Bizottsága keretében, ahol előadóként mélyrehatóan foglalkozott többek között az oktatás modernizációs lehetőségeivel, illetve a STEAM (élmény- és projektszemlélet alapú) oktatási módszer témájával.

Tapasztalatai tükrében az Európai Oktatási Csúcson konkrét megoldási javaslatokat fogalmazott meg: szorosabb együttműködésre van szükség a helyi és regionális önkormányzatok, illetve a vállalkozói szféra között annak érdekében, hogy az iskolát elvégző fiatalok könnyebben boldoguljanak a munkaerő-piacon. „Az önkormányzatok szerepe, hogy hidat építsenek az iskolák és a vállalkozók között. Ez nagyban hozzájárulna a gazdasági fejlődéshez, nem mellékesen, csökkentené a munkaerőhiányt, és annak a jelenségnek is elejét vehetné, amit agyelszívásnak nevezünk: amennyiben a fiatalok könnyebben jutnak álláshoz szülőföldjükön, kevésbé valószínű, hogy az elvándorlás mellett döntenek” – szögezte le.

Ami a modern oktatási formákat és a digitalizációt illeti, Borboly kifejtette: megfelelő technológiák bevonása és a tanárok képzése révén abban is előre lehetne lépni, hogy megteremtsük a távoktatás lehetőségét például az izoláltabb régiókban. „Rendkívül fontos, hogy tanárainknak megteremtsük a megfelelő pedagógiai, módszertani, pszichológiai, illetve technológiai fejlődési lehetőségeket, hogy a legújabb oktatási eszközök birtokában, és a legmodernebb módszerek ismeretében hozzájárulhassanak egy sikeresen működő oktatási rendszerhez” – mutatott rá.

Borboly Csaba ugyanakkor arra is felszólította az európai vezetőket, hogy mindamellett, hogy figyelembe veszik a tagállamok közötti különbségeket, vizsgálják meg egy-egy tagállamon belül létező régiók közötti eltéréseket is. Ezen eltérések feltérképezésében elengedhetetlen a helyi vezetőkkel folytatott rendszeres konzultáció: ennek hiányában elképzelhetetlen egy testreszabott, mindenki által könnyedén gyakorlatba ültethető oktatási stratégia megfogalmazása. „Minden európai állampolgárnak egyformán joga van az oktatáshoz, függetlenül attól, hogy származási régiója mennyire fejlett, milyen nyelven beszél, vagy éppen milyen nemzetiségű. Ennek ellenére pontosan tudjuk, hány és hány európai országban korlátozzák például a nemzeti kisebbségeket abban, hogy anyanyelvű oktatásban részesüljenek – ezért is rendkívül fontos például a Minority Safepack kisebbségvédelmi kezdeményezés, amely a nemzeti identitás megőrzésének támogatását és a kulturális sokszínűség tiszteletben tartását kéri az európai intézményektől. Szintén európai értékként tartjuk számon a hagyományokat, illetve a főként vidéki környezetben fellelhető hagyományos tudást. Ezek megőrzésében és fenntartásában újra csak hatalmas szerepük van a helyi és regionális önkormányzatoknak!” – szögezte le.

Az új, 2021-2027-es időszakra vonatkozó Többéves Pénzügyi Keret, az EU költségvetésének tervezése kapcsán Borboly Csaba arra kérte az Európai Bizottságot, hogy támogassa azokat az együttműködésen alapuló innovációs projekteket, amelyek a kevésbé fejlett régiók felzárkózásban, a tagállamok közötti különbségek csökkentésében, a demográfiai mutatók javításában, illetve az oktatási rendszerek versenyképessé tételében segíthetnek.

Előadásában Borboly kiemelte: rendkívül fontos az Európai Befektetési Bank szerepe abban, hogy még több EU-s finanszírozás érkezzen a kevésbé fejlett tagállamokba is olyan helyi kezdeményezések támogatására, amelyek az oktatási rendszer fejlesztését tűzik zászlójukra. „Közös európai fellépésre, közös európai stratégiára van szükség ahhoz, hogy a fiatalok visszatérjenek szülőföldjükre és ott boldogulhassanak, többlettudással szolgálva a felnövő generációk számára” – szögezte le a tanácselnök.

A raportőri tevékenységről bővebben: https://www.borbolycsaba.ro/a-steam-targyak-oktatasanak-erositese-az-eu-ban/

Csíkszereda, 2019. szeptember 26.