(0 Szavazat)69 megjelenítés

Hosszas, kitartó és profi felkészülés eredményeként tegnap, július 10-én végre megnyitotta kapuit a Csíkszeredai Régizene Fesztivál. A Hargita Megyei Kulturális Központ által szervezett, Csíkszereda egyik legnagyobb múltra visszatekintő rendezvényének indulását idén is nagy érdeklődés övezte, több száz ember volt kíváncsi az első nap rangos fellépőire. A szervezőknek szerencséje volt, az idő is velük tartott, ezért a Mikó-vár udvara tökéletes helyszínnek bizonyult a megnyitóhoz. A 34. Csíkszeredai Régizene Fesztivál a kulturális minisztérium védnökségét élvezi, társszervezője Csíkszereda Város Polgármesteri Hivatala, Hargita Megye Tanácsa, továbbá támogatja Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa, a Bethlen Gábor Alap, valamint a Communitas Alapítvány. 

Utolsó frissítés: hétfő, 2014 július 14

Az ünnepélyes megnyitón Ferencz Angéla, a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója üdvözölte a közönséget, valamint a művészeket, ugyanakkor köszönetét fejezte ki a társszervezőknek, valamint a támogatóknak.
„Csíkszereda az a város, amely úgy összenőtt a Régizene Fesztivállal, annyira fontos, minden évben visszatérő esemény ez, hogy ma már meghatározza helyi identitásunkat. Nálunk Csíkszeredában az is lehetséges, hogy az édesanyák úgy kezdik esti meséjüket, hogy »Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Régizene Fesztivál...« Azt, hiszem, hogy ezzel mindent elmondtam az esemény fontosságáról” – mondta a kulturális központ igazgatója.
Az idei fesztivál számos újdonságot tartogat, ezek közül a legfontosabb, hogy a francia barokk zene kapja a főszerepet, ugyanakkor a Régizene Nyári Egyetem diákjainak minden koncert előtt 10-15 perceben lehetősége nyílik néhány művet előadni. Filip Ignác, a fesztivál művészeti igazgatója többek között erről, valamint a francia zene jelentőségéről számolt be a megnyitón.
„A francia zene minden régizene iránt érdeklődőnek különleges, kivéve a franciáknak. Annak idején ez a zene az olasz reneszánsz ellenében jött létre, ezért, aki szerette az olaszt, elutasította a franciát, és fordítva, aki a franciát részesítette előnyben, az vonakodott az olasztól” – ismertette Filip Ignác, hogy miként „feszült pattanásig a húr” már évszázadokkal ezelőtt is a különböző zenét kedvelő táborok között.
Az idei fesztivál másik újdonsága a gasztronómiai színezet, három csíkszeredai étteremben – San Gennaro, a Salvator Hotel étterme, a Hungest Hotel Fenyő étterme – a reneszánsz korban feljegyzett receptek alapján készült ételeket is felszolgálnak. Reneszánsz hangulatban kávézhatunk a Frei Caféban, az Orpheusz kávéházban, valamint a Palermoban. Ugyanakkor július 12-én, szombaton délelőtt 11 órától a gyerekek is belekóstolhatnak az évszázadokkal ezelőtti hangulatba, számukra a Mikó-vár udvarán játszóházat rendeznek be, reneszánsz táncokat, címerfestészetet tanulhatnak, korabeli páncélokkal és fegyverekkel ismerkedhetnek, valamint meghallgathatják a TIBIA Kamarazene Együttest.

Neves fellépők már az első napon
Az ünnepélyes megnyitó méltó folytatása volt az első nap három koncertje, amelyeket elismert zenészek tartottak. Elsőként Mandel Róbert tekerőlantművész és meghívottjai, Andrejszki Judit (csembaló, ének), Kállay Gábor (furulyák, rebek, ének) és Szabó Zsolt (viola da gamba) főleg 16. és 17. századi flamand, francia és magyar műveket adtak elő.
„Sokan nem tudják, de a flamand táncok azért is különlegesek, mert a magyaroknak is sok köze van a flamandokhoz: Mátyás király udvarában ugyanis főleg flamand miniátorok dolgoztak, ők díszítették a kéziratokat és népszerűsítették saját kultúrájukat” – ismertette repertoárjuk érdekességét Mandel Róbert.
A est második fellépője a csíki, valamint sepsiszentgyörgyi zenészekből álló Codex együttes volt. Filip Ignác művészeti vezető furulyákon, fuvolákon, Szabó Éva furulyákon, fuvolákon, ütőhangszereken, Kovács László hegedűn, Adorján Csaba brácsán, Lázár Zsombor gordonkán, kobozon, Szőgyör Árpád nagybőgőn játszott. Műsorukat a 18-19. századi magyar kéziratok vokális és hangszeres zenéjéből állították össze, ezek nagy része fellelhető a Sepsiszentgyörgyi kottás kéziratban. A dalok többsége az elmúlásról, valamint a túlvilágról szólt.
„Ha az ember az életet nemcsak földi perspektívából szemléli, akkor rájön arra, hogy nem is annyira szomorú dolog a halál. Az általunk kiválasztott daloknak elsősorban ez az üzenete” – tudatta Filip Ignác.
A Régizene Fesztiválnak tavaly óta jellegzetes és kihagyhatatlan mozzanata az esti csendes koncert. Az első nap bensőséges hangulatú koncertjét Szabó István budapesti lantművész adta –igazodva a fesztivál vezérfonalához –, főleg 16. századi francia műveket válogatott be előadásába. A lantfantáziák a francia kórusművek melódiáit idézik, amelyek később a magyar reneszánsz énekköltészet egyes dallamaiban is megjelentek. Szabó István műsorában ezen kapcsolatokat idézendő, váltakozva egy-egy francia és magyar művet adott elő.  

Csíkszereda, 2014. július 10.