(0 Szavazat)36 megjelenítés

Szakmai téren bővítik Székelyföld és Dél-Tirol kapcsolatát, ennek egyik lépéseként látogatott egy Hargita és Kovászna megyei küldöttség az olaszországi Bozenbe (olaszul: Bolzano) november 28–29-én, Vincze Loránt RMDSZ-es európai parlamenti képviselő meghívására. A remélhetőleg mindkét fél számára hasznos és tanulságos szakmai együttműködést a mezőgazdaság, a turizmus, valamint az oktatás területén alakítják ki.

Utolsó frissítés: hétfő, 2019 december 02

Meglátogattak egy tejfeldolgozót, egy gyümölcstermesztési kísérleti állomást és a régió kereskedelmi kamaráját. A küldöttségben részt vett Hargita megyéből Petres Kálmán és Szőcs Előd a csíkcsomortáni, László Barna a szépvízi és Tamás Pál a székelykeresztúri szövetkezet részéről, valamint Szentes Antal megyei tanácsos. Kovászna megyéből jelen volt Fejér László Ödön szenátor, Könczei Csaba a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője, Gábor Balázs marketingfelelős, valamint Jákó Tibor a háromszéki szarvasmarha-tenyésztők egyesületétől. A küldöttséggel tartott Vincze Loránt EP-képviselő és Bodor László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke is.

A tartományban hatezer gazdától gyűjtik be 75 ezer tehén tejét, naponta több mint egymillió litert. A vipitenói tejfeldolgozóban (www.milchhof-sterzing.it), ahova a székelyföldi csapat ellátogatott, napi 50 ezer liter tejet dolgoznak fel, 600 kisgazdától gyűjtik be, 40 kilométeres körzetben. Ezeknek a gazdáknak kevés tehenük van, név szerint ismerik mindegyiket. Az 1884-ben alapított Milchhof Sterzing szövetkezet sikeresen működik, egyik fő termékük a joghurt, de emellett vajat és tejszínt is előállítanak.

A Laimburg kutatóintézetben (www.laimburg.com) szakiskola is működik, és almafaültetvényükön közösen dolgoznak a diákokkal, bevonva őket a kutatásba. A dél-tiroliak ugyanis almával az olaszországi piac 50 százalékát, az európai piacnak pedig a 10 százalékát látják el. Ugyanakkor a régióban szőlőtermesztéssel is foglalkoznak mintegy másfél évtizede, az intézet ezzel is foglalkozik.

A Bozeni Kereskedelmi Kamaránál a Südtirol Qualität regionális minőségi védjegyet mutatták be, továbbá a dolomitokbeli sírégiót, amely a világ legnagyobb sípályarendszere. A dél-tiroli minősítés több brandet foglal magában, egyfajta ernyőszervezetként.

Petres Kálmán, a csíkcsomortáni szövetkezet munkatársa számára a látogatás legfőbb tanulsága az, hogy ha egy közösség a saját kezébe veszi a sorsát, akkor szintet tud lépni, ez tapasztalható Dél-Tirolban. „Nekünk, ha a dél-tiroli modellt nem is tudjuk megvalósítani teljes mértékben, egy székelyföldi modell megteremtése sikerülhet” – jelentette ki. Szőcs Előd, ugyancsak a csomortáni szövetkezet részéről, a helyi alapanyagok használatának fontosságát emelte ki, ami gazdasági, társadalmi és kulturális előnyt is jelenthet. „A helyi alapanyagok használata erősítheti a közösség önbizalmát. A dél-tiroli modellből mindent nem tudunk és nem is kell átvenni, hanem el kell fogadnunk adottságainkat, és a legtöbbet kell kihoznunk helyzetünkből” – fejtette ki. Szentes Antal szerint a dél-tiroli jó példa követéséhez a tudásra, a minőségre és a szövetkezésre kell helyeznünk a hangsúlyt. „A tudás elengedhetetlen és megszerezhető. A dél-tiroliak tapasztalataira alapozva gyorsítani tudjuk fejlődésünket, ám bizonyos lépéseket, amiket nekik is muszáj volt megtenniük, nem spórolhatunk meg” – fogalmazott. Mind László Barna (szépvízi szövetkezet), mind Tamás Pál (keresztúri tejgyár) a székelyföldi gazdák mentalitásváltásának fontosságát hangsúlyozta, valamint a bizalmuk megerősítését a szövetkezeti mozgalmakban.

Szentes Antal megyei tanácsos arról is beszámolt, hogy találkoztak Daniel Alfreider tartományi kormányzóhelyettessel, valamint a kormányzó kabinetfőnökével. Az egyeztetésen megerősítették, hogy gyakorlatba kívánják ültetni a 2019 februárjában Sepsiszentgyörgyön aláírt székelyföldi–dél-tiroli együttműködési szándéknyilatkozatot (https://www.borbolycsaba.ro/del-tirol-kovetendo-pelda-szekelyfold-szamara/), és konkrétan megfogalmazták a további teendőket. Az első lépésekben a Székelyföldet érintő problémák megoldásához kértek segítséget, azaz a szövetkezetek, a tejfeldolgozás, a gyümölcstermesztés és -feldolgozás, a szakoktatás, valamint a turizmus területén. A kormányzóhelyettes is egyetértett abban, hogy a két térség lakói tanulhatnak egymástól, és mindkét fél továbbra is nyitott az együttműködésre. Szentes Antal szerint folytatni kell a szakmai egyeztetéseket, és kellő kitartással a dél-tirolihoz hasonló sikerek nálunk is elérhetők belátható időn belül.

Vincze Loránt európai parlamenti képviselő, az európai őshonos nemzeti kisebbségek szövetségének (FUEN) elnöke a látogatást úgy értékelte, hogy az év elején megkötött partnerségi megállapodást szeretnék feltölteni tartalommal. „Dél-Tirol évtizedeken át tartó befektetéssel ért el a jelenlegi fejlettségi szintre, ezt a tapasztalatot, ezt a tudást szeretnék megszerezni és Székelyföldön adaptálni, oly módon, hogy ezzel tanulóéveket spóroljunk meg. Ez egyszerre jelent szakmai és szervezeti tudást és kultúrát, összehangolt és minden érintett számára érdekelvű együttműködést, nagyon sok pénzbe kerülő, de erős és hatékony marketinget. Mi ezeket szeretnénk ellesni tőlük. A legerősebb kapcsolat a két térség között a társulási-szövetkezeti rendszer terén lehet, és idő kell hozzá, amíg ennek kapcsán Erdélyben az emberek elfelejtik kommunizmusbeli rossz tapasztalataikat. A dél-tiroliak ebben is tudnak segíteni, mi a FUEN-nel megteremtettük ennek az alapját” – fogalmazott Vincze Loránt.

Csíkszereda, 2019. november 29.