(0 Szavazat)36 megjelenítés

A VI. Székelyföld Napok rendezvénysorozat keretében Székelyföldi Akadémiát tartottak október 9-én Kápolnásfaluban. A rendezvény mintegy 35 személyt csalogatott a kultúrotthonba, akiket Benedek László polgármester köszöntött. Az elöljáró kiemelte a térségben, különösen a Hargita lábánál egyre inkább fejlődő turizmust, ezzel indokolta az akadémia helyszínének kiválasztását.

Utolsó frissítés: kedd, 2015 október 13

Az első előadást Silló Ágota, a Debreceni Egyetem szociológia szakának doktorandusz hallgatója tartotta Az önkéntesség hagyományos és modern formái a közösségszervezésben címmel. Előadásában rámutatott arra, hogy az önkéntesség egy régi gyakorlat, melynek folyamata, megítélése és fontossága az idők folyamán változott. A motivációk mentén beszélhetünk hagyományos formáról, modern formáról és a kettőt ötvöző vegyes motivációjú önkéntességről. A hagyományos önkéntesség csökkenőben van, míg a modern forma egyre inkább növekvő tendenciát mutat. Törvényes kereteit nemrég újították meg a 2014/78-as törvénnyel, melynek legfőbb hozadéka, hogy az önkéntesszerződést kötelezővé teszi, és az elvégzett munka szakmai tapasztalatnak számít. Az önkéntesség előnyei közé sorolható, hogy közösségépítő jellege van, bekapcsol a közéletbe, jó lehetőség a szabad energiák hasznos és értelmes felhasználására, az intézmények számára is nagy lehetőségeket tartogatnak. Az önkéntesség vállalásánál érdemes odafigyelni és minél inkább körülhatárolni, hogy mi az önkéntes feladata, valamint a megfelelő személyt kiválasztani arra a feladatra. Ugyanakkor a szervezetnek is pontosan meg kell fogalmaznia, mit tud ajánlani az önkéntesnek. A hozzászólásokból az derült ki, hogy bár a kommunizmus negatívan hatott az önkéntességről alkotott megítélésre, mégis van jövője, hiszen hasznos mind a szervezetek, intézmények, mind pedig az önkéntesek számára.

A második előadást Pál Zoltán, a korondi Slow Tours Transylvania vezetője tartotta A turizmus fejlesztésének lehetőségei. Helyi értékeink újraértékelése címmel. Előadásában arra fektette a hangsúlyt, hogy felelős és fenntartható turizmust kell fejleszteni, amelyben minél több helyi gazdasági szereplő megkapja a saját helyét, és mindenki azt a szerepet és feladatot tölti be, amit a legjobban tud. Saját példával szemléltetett, hiszen az Időutazás a vulkáni platón program két év alatt négyezer turistát csalogatott Pálpatakára, ennek következtében a helyi szolgáltatók is pluszjövedelemhez jutottak, a helyi termékek hírneve messze eljutott, fejlődtek a helyi idegenvezetők. A turizmus fejlesztéséhez komoly odaállás, stratégia, helyzetismeret kell, de ami még elengedhetetlenül fontos, egy jó és kivitelezhető ötlet, mondta a szakember. Példaként említette a franciaországi Vienne megye turisztikai fejlődését, ahol 1987 óta egy jó ötlet, ügyes stratégia és helyes helyzetismeret alapján a vendégéjszakák számát 150 ezerről 7 millióra növelték. Ez látványos fejlődés nemcsak turisztikai, hanem gazdasági szempontból is, hiszen a kettő szorosan összefügg. Hargita megye képviselete a Vienne megyeiek meghívására ellátogatott oda, és megismerte a Vienne megyei turisztikai programot. A francia példának három alappillére van: elégséges termékkínálat folyamatosan bővítve, valós együttműködés a turisztikai szereplők között és erős kommunikáció a piac minden szereplőjével. A tanulságokból kiindulva dolgoznak egy közös, a turisztikaidesztináció-menedzsmenttel (TDM) foglalkozó székelyföldi szövetségen, amelyben minden székelyföldi térségnek képviseltetnie kellene magát, hangzott el a Székelyföldi Akadémia legutóbbi állomásán.

Székelyudvarhely, 2015. október 12.