(0 Szavazat)67 megjelenítés

Magyarországi településekre látogattak el Hargita megyei településvezetők és megyei tanácsosok, hogy tapasztalatokat szerezzenek már megvalósult fejlesztésekkel, azok megvalósításával és hatásaival kapcsolatosan.

Utolsó frissítés: hétfő, 2017 november 06

Közép-csíki polgármesterek számára szervezett tanulmányutat a Bogát Fejlesztési Társulás 2017. október 16-22 között.

A tanulmányút célja alternatív energia források felhasználásának a megismerése, valamint vidékfejlesztési jó példák elsajátítása.

Az első állomásunk Vulkanland térség, Feldbach nevezetű települése volt. Közülünk többen is jártak már ezen a településen, mégis ezt a térséget egy olyan fejlesztési térségnek ítéltük meg már korábban, ahová még vissza kell térni, mélyebben elsajátítani azokat az eszméket, amelyekkel egy közösség meg tudott maradni és fel tudott zárkozni az ország gazdagabb régiójaihoz.

A nap első bemutatója elméleti volt, a térség egyik energetikai mérnöke mutatta be hosszútávú fejlesztési koncepciójukat az energia terén. A tartalmas előadásból kiderült, hogy náluk az energiával való gazdálkodás, egy teljesen a helyi értékekre alapuló térség fejlesztési stratégiának a része, mely stratégia minden egyes szegmensét komolyan veszik a szereplők és megvalósítják a benne megfogalmazottakat.

 A vízió mellett fontos helyet foglal el a szakmaiság, nem kísérleti jelleggel fejlesztenek, a ráérzésen kívül kutatások és valós számadatok állnak rendelkezésükre. A projektek megvalósítása után, pedig jól működő monitoring rendszer van, amely folyamatosan méri a megvalósítástól elvárt eredményeket.

A tartalmas bemutató után pár km-rel odébb egy szintén ismerős vízierőművet látogattunk meg. Ez a létesítmény magántulajdonban van és áramot termel, valamint áramellátást is szolgáltat.

A piaconmaradásuk egyik eszköze, hogy termékük felvette a helyi márkanevet(Vulkanland) és mint helyi termék értékesítik a saját térségüket. Ez a kis erőmű a Rába folyón helyezkedik el, sík területen és termeli az áramot, valamint teremt munkahelyeket a helyiek számára.

Az ebédet követően egy biógáz üzemet látogattunk meg. Egy disznófarmból indult vállalkozás ma már a település mezőgazdasági terményeinek a felvásárlója, mezőgazdasági szaküzletet működtet, valamint a mellékterméket amely a farmon és a földművelésben keletkezik egy biógázüzem által villamos és hőenergiává alakul át és kerül értékesítésre.

A projekt megismerése mellett tanítandó lenne a tulajdonos hozzáállása valamint gondolkodásmódja, az a józan paraszti ész amivel vezeti a vállalkozást, valamint a jövőbe vetett tekintete.

Következő állomásunk 15 percnyire volt ettől a beruházástól, szintén biógázüzemet látogattunk meg, ez kissé modernebb és a kevés istálótrágya mellett, 200 hektáron megtermelt sillókukorica az üzem alapanyaga. Már ez is önmagában sokat mondó, hogy alig negyedóra járásnyira két biógázüzem és egy vízierőmű található Ausztria egyik legszegényebb régiójában.

Másnap az útirány Bonyhád volt, de útközben fogadott minket Gyenesdiás nagyközség vezetősége a Pék házaspár portáján, majd a polgármesteri hivatalban Gál Lajos polgármester bemutatta a települést, a megvalósításokat, beszélt a turzimus fejlesztésről a Balaton régióból, de az ipari park fontosságát is részletesen taglalta a községvezető.

Innen folytattuk utunkat a következő úti cél fele, ahol Bonyhád város polgármesterasszonya, valamint a helyi mezőgazdasági szövetkezet vezetője tartott rövid elméleti bemutatót a szövetkezet sokszínűségéről (tejtermelés, húsmarha hízlalás, halgazdálkodás, villamosenergia termelés, export tevékenység). Ezek egyrészét sikerült helyszínen is megtekinteni, részletes bemutatót tartottak a biógáz üzem létrehozásáról és annak működéséről, de lehetőség adódott megtekinteni a kétezer állatot, amely az üzem alapanyagát teremti elő. Ami eltért az eddigi üzemektől, az indíték ami létrehozta, ugyanis a szigorú környezetvédelmi előírások, melyek az istálótrágya tárolására vonatkoznak váltották ki ezt a beruházást.

A bonyhádi szállás után a következő úticél Mórahalom volt, ahol a város polgérmestere fogadott a polgármesteri hivatalnál, tartalmas bemutatóval kötte le figyelmünket, bemutatta, hogy egy tanyából, hogy lehet várost létrehozni egy olyan várost, amely ma 110 hektáros ipariparkkal rendelkezik, mely biztosítja a környékbeli lakók számára a megélhetést és az önkormányzat számára fő jövedelemforrást jelent.

Az ipari park bejárása után Makó város meglátogatása következett, majd itt megszállva az utolsó úticél a Békéscsabai kolbászfesztiválon való részvétel volt. Itt csapatunk aktívan részt vett a húsfeldolgozásban és készített belőle székely ízek szerint kolbászt és egyben Hargita megyét képviseltük ezen a rendezvényen. A kikapcsolódás mellett sikerült jó kapcsolatokat alakítani az ottani vezetőkkel, valamint betekintést nyerni profi rendezvényszervezésbe és hogyan kell aktivvá tenni az embereket egy közösségi rendezvény keretén belül. A hargitai csapat népszerűségét nemcsak az előállított termékek jelentették, hanem a hangulat is amelyet teremtettünk, amelyről az M1 közszolgálati televízió munkatársai is háttéranyagnak használtak (https://www.mediaklikk.hu/video/hirado-m1-1200-2017-10-21-i-adas/ )

„Ausztriai és magyarországi településeken jártak Hargita megye Tanácsának testületi tagjai, a térség települési, közbirtokossági és szövetkezetei vezetői, Zala megyében Gyenesdiással ismerkedtek: a Pék család fogadta őket portájukon, majd a Községházán Gál Lajos polgármester mutatta be a települést, annak küldetését, a megvalósult és tervezett fejlesztéseket” – erről tudósít a Zala megyei hírportál (https://www.zaol.hu/kozelet/helyi-kozelet/tenni-kell-kozossegert-veluk-egyutt-kozosen-2181147/)