Vadkárok Hargita Megyében
szerda, 2024. december 18., 23:00:26

Egyre inkább látszik a baj Brüsszelből is

A nagyvadakról szólt az EU természetvédelmi akciótervéről szóló konferencia

(0 Szavazat)42 megjelenítés

A nagyvadak témája uralta az Európai Unió természetvédelmi akciótervéről szóló június 6-i brüsszeli konferenciát Borboly Csaba felszólalása nyomán. Hargita Megye Tanácsának elnöke vázolta a romániai helyzetet, amire reakciók sorozata érkezett, így a medvekérdés került túlsúlyba a rendezvényen. A jelenlévők a felvetésre válaszolva hangsúlyozták a probléma rendezetlenségét Romániában, és lépéseket szorgalmaztak. Az eseményre később még visszatérünk bővebb összeállítással.

Az „An EU Action Plan for nature, people and the economy” című konferencián (http://ec.europa.eu/environment/nature/legislation/fitness_check/action_plan/conference_en.htm) – amely az Európai Bizottság, az Európai Tanács és a Régiók Bizottsága közös rendezvénye volt, és részt vett Frans Timmermans, az EB alelnöke is – Borboly Csaba az akcióterv fajvédelmi és élőhelyvédelmi cselekvési tervek továbbfejlesztéséről szóló pontja kapcsán, amely a legveszélyeztetettebb fajokra és természetes élőhelyekre vonatkozik, valamint a nagy testű ragadozókkal való együttélést illetően feltette a kérdést, hogy a kitétel milyen konkrét célokat és intézkedéseket tartalmaz, mivel amióta a kilövési kvótát Romániában felfüggesztették, a medvék száma mintegy ezerrel növekedett, naponta történnek medvetámadások, a közbiztonság egyre romlik, ezért esetünkben gyors és hatékony intézkedésekre van szükség. A megyeelnök felvázolta, hogy a nagyvadak ügye nincs az emberek életterének szemszögéből is kezelve Európa-szinten.

– Romániában azok a személyek, akiket vadkár ért, nem kapnak kompenzációt a Natura2000-es program keretében, pedig az Unió lehetővé teszi, és lenne is rá pénz, hektáronként akár 200 euró. Ha a vidékfejlesztési alapból kárterítést fizetnének, a vadkárok is valamennyivel elviselhetőbbek lennének – mondta.

A megyei tanács elnökének második kérdése arra vonatkozott, milyen konkrét intézkedések vannak arra vonatkozóan, hogy a tagállamok ténylegesen betartsák a kötelezettségeket, mivel Románia egyáltalán nem tartja be, és milyen eszközök vannak a monitorozásra.

A felszólalásra válaszolók részéről elhangzott, hogy még több politikai és szakmai párbeszédre van szükség a tagállamokkal ezekben a témákban. Ian Jardine, a skót természeti örökséget kezelő intézmény vezérigazgatója szerint a helyi és regionális önkormányzatok a legfontosabb szereplők a cselekvési terv gyakorlatba ültetését illetően, így több hatáskört kell biztosítani a helyi önkormányzatoknak ezen a területen. Egy másik felszólaló úgy látja, folyamatos konzultáció szükséges a helyi önkormányzatok és a helyi érintettek, „stakelholderek” között. Többen hangsúlyozták, hogy nagyobb megértéssel kell kezelni azoknak az embereknek a problémáját, akik a vidéki és városi közösségekben élnek. Mint elhangzott, a legnagyobb probléma az, hogy bár törvény van rá, nincsenek menedzsmenttervek a környezetvédelmi projektek kezelésére.

– Ismét sikerült nemzetközi nyilvánosság elé tárni egyik nagy problémánkat. Most már Brüsszelből is kezd látszani, mekkora a baj a nagyvadak miatt Romániában. A felszólalásomra érkezett reakciók nyomán úgy érzem, kezdik felfogni, mennyire nincs rendjén, ami székely falvakban történik, hogy a medvék településekre látogatnak, egyre több kárt okoznak, és erre megoldást kell találni – nyilatkozta a megyei tanács elnöke.

Borboly Csaba korábban többször is megszólalt az ügyben uniós szinten, a nagyvadak kilövési kvótájával kapcsolatban márciusban egyeztetett Ctibor Kocmannal, az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának Romániáért és Szlovákiáért felelős felügyelőjével. A megbeszélés során megtudták, hogy a kártérítések igénylésének és kifizetésének szigorítása és nehézkessége nem brüsszeli elvárás, hanem a romániai döntések eredményezte bürokrácia vezetett oda, hogy alig van megtérített vadkár, és az emberek feleslegesnek tartják a kár bejelentését. Akkor a megyeelnök azt nyilatkozta, hogy végrehajtás terén Románia nem végez teljes körű konzultációt, ezért több érdekelt fél sértetten kerül ki ebből a folyamatból. Szerinte a nagyvadak védelmének a közös akaraton és elfogadáson kell alapulnia. (Bővebben: http://www.borbolycsaba.ro/hirek/bukarestbol-valtoztathato-a-nagyvadak-kilovesi-kvotaja/)

Hargita Megye Tanácsa elnökének régiók bizottságabeli tevékenységéről a következő címen tájékozódhatnak: http://www.borbolycsaba.ro/tevekenyseg/regiok-bizottsaga/

Csíkszereda, 2017. június 6.