A Hargitán lévő nyergeken haladnak át a legfontosabb K–Ny irányú utak is. A kitűnő állapotban lévő libáni, azaz a 138-as megyei műút a Gyergyói-medencét köti össze Székelyudvarhellyel és környékével.
A festői útvonal érinti a zetelaki víztározót.
A legszebb és legjobb minőségű út a Csíkszeredát Székelyudvarhellyel összekötő 13/A jelzésű országút. A széles és 1,5 km hosszú, örökzöld Tolvajos-tetőn, majd a nyír- és mogyorófaligetekkel tarkított Hargita-fennsíkon halad keresztül.
A harmadik aszfaltos út a hegység déli végződésénél a Hatod-tető útja, a 122-es megyei út Kovászna megyében. A Sepsibükszádi-kismedencét köti össze a Baróti-medencével és Erdővidékkel.
A negyedik aszfaltos út a 113-as megyei út, Sepsibükszádról vezet Bálványosfürdőre, illetve egy elágazással a Szent Anna-tóhoz.
A Hargitát továbbá két fontos, kővel burkolt erdei út íveli át. Mindkettő inkább csak terepjáró gépkocsikkal rendelkezőknek ajánlott. Az egyik a Fertő-nyergen keresztül vezet Csíkmadarasról Ivóba (Zetelaka), a másik a Lucs-tőzegláp peremén Csíkszentkirályról Erdőfülére (Baróti-medence) visz. Az Olasztelekről feljövő részének aszfaltburkolata van.
Ritkaságszámba megy a Kisbaconból induló aszfaltos erdei út, amely 8 km-en a Fenyős patak mentén Gábor Áron kohójához, a bodvaji régi vashámorhoz vezet.
A hegységet a felsoroltakon kívül számos erdőkitermelő út hálózza be a nagyobb patakok mentén, de ezek minősége nem felel meg a 21. század turisztikai követelményeinek.
A legfontosabb közlekedési szintér a 12. országút, a Csíki- és a Gyergyói-medence főútja. Belőle ágaznak ki a már említett aszfaltos utak. A Csíki-medencén áthaladó 400-as fő vasútvonal Brassó és Déda között, a Hargita keleti lábainál, szintén a hegység megközelítését szolgálja, a Segesvárt Székelyudvarhellyel összekötő szárnyvasúttal együtt.
Szerző: Zsigmond Enikő