Határviták
Rövid áttekintés Hargita megye közigazgatási határainak valós helyzetéről
 
Hargita megyét nyugaton Maros megye, délen Kovászna és Brassó megye, keleten Neamţ és Bákó megye, míg északon Suceava megye határolja. A Maros megyei határ 211,35 km, a Brassó megyei 36,64 km, a Kovászna megyei 112,80 km, a Bákó megyei 106,89 km, a Neamţ megyei 100,80 km, a Suceava megyei 50,35 km hosszúságon húzódik.
Az ország megyékre való felosztását és a megyék közötti határvonalakat a 2/1968-as sz. törvény szabályozza, amely az ország közigazgatási-területi átszervezéséről szól. Ennek a jogszabálynak a melléklete az egyes megyék területét úgy állapítja meg, hogy felsorolja a megyéhez tartozó településeket. Ezzel a megyehatárok az adott megyéhez, illetve a szomszédos megyékhez tartozó települések közötti közigazgatási határral esnek egybe.
Mivel a 2/1968-as törvény megjelenése óta számos változás történt ezen közigazgatási területek esetében, ezért Hargita Megye Tanácsának vezetősége szükségesnek találta és tartja mindmáig, hogy a megyén belül minden településnek és a szomszédos megyékkel határos településeknek is, a közigazgatási határai újra tisztázva legyenek. Az erre irányuló erőfeszítések abban is megnyilvánulnak, hogy a 2009-es év folyamán több mint 120 prefektusi rendeletet adtak ki annak érdekében, hogy tisztázzák mind a megyén belüli települések közötti közigazgatási határokat, mind azon helységek közigazgatási határvonalait is, amelyek egyben megyehatárt is képeznek.
E folyamatok során Hargita és Neamţ megye, illetve Hargita és Bákó megye között merültek fel nézeteltérések, amelyeket röviden az alábbiakban ismertetünk.
 
Hargita és Neamţ megye:
 
Nincs egyetértés Hargita és Neamţ megye között Gyergyószentmiklós és Békás települések közigazgatási határainak megállapítása tekintetében. A két település közötti határvonal egyben megyehatár is.
Több évi vitát követően, 2002-ben Hargita megye prefektusának 90/2002 sz. és Neamt megye prefektusának 94/2002 sz. rendeletével kijelölt bizottság a Gyilkos tónál ült össze, a határvita tisztázására. Ekkor Gyergyószentmiklós városának küldöttsége kifejtette, hogy nem ért egyet azzal, hogy a két település közötti határ a Kupás pataknál lenne, ahogy a szomszédos megye küldöttjei állítják.
A gyergyószentmiklósi küldöttség javasolta a Minisztertanács 1115/1968 sz. határozata grafikus mellékletének beszerzését, tekintettel arra, hogy ez a jogszabály állapította meg Hargita megyében a közigazgatási határokat, összhangban a 2/1968 sz. törvény rendelkezéseivel.
A legújabb egyeztetések 2009-ben folytak, amikor a felek többször is találkoztak és napirendre tűzték a kérdés megtárgyalását. Ezeken az egyeztetéseken Hargita Megye Tanácsának képviselői is részt vettek, támogatva a gyergyószentmiklósi elképzeléseket. Hargita Megye Tanácsa 2009-ben két alkalommal is kérte a két érintett megye prefektusától, hogy kerüljön sor a közös bizottság tagjainak újbóli kijelölésére, mindeddig azonban ezen kérésekre nem kapott választ.
 
 
Hargita és Bákó megye:
 
Hargita és Bákó megye határán helyezkedik el Úzvölgye települése, mely a Románia közigazgatási-területi átszervezéséről szóló 2/1968 sz. törvény melléklete szerint Csíkszentmárton községhez tartozik.
Ugyanakkor az 1972-ben és az 1985-ben elkészült, és a két megyei telekkönyvi hatóság pecsétjével ellátott kataszteri dokumentáció szerint a megyehatár az Úz folyó mentén helyezkedik el, azaz Úzvölgye települése Dormánfalvához, Bákó megyéhez tartozik.
Tekintettel arra, hogy ez nincs összhangban a 2/1968 sz. törvény rendelkezéseivel, 2007-ben a Hargita Megyei Kataszteri Hivatal arra a következtetésre jutott, hogy a kataszteri dokumentáció a jogszabályi előírások megszegésével készült el, és az ügyben bírósági eljárást kell kezdeményezni, annak megállapítását kérve, hogy a mintegy 120 ha terület, amely Dormánfalvához volt telekkönyvezve, Csíkszentmárton községhez tartozik.
Vita tárgyát képezte a határon elhelyezkedő ifjúsági tábor is, melyet 1968-ban a Hargita Megyei Táborigazgatóság 10 évre adott át a Bákó Megyei Tanfelügyelőségnek, azzal az indokkal, hogy akkoriban Bákó megyében egyetlen tábor sem létezett. A tíz év letelte után a tábor visszavételére, a Bákó megyeiek együttműködésének hiányában, nem kerülhetett sor.
2005. októberében országos szinten a táborigazgatóságok átkerültek a Tanügyminisztériumtól az Országos Ifjúsági Hatósághoz (ANT). A Magyar Ifjúsági Értekezlet és a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa kérést fogalmazott meg a hatóság fele, melynek nyomán az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke a 919/2006-os számú rendeletével 2006. február 28-án elrendelte a tábor átadását a Hargita Megyei Ifjúsági Igazgatóságnak.
A hatóság 2006 júliusában újabb rendeletet adott ki 1093/2006-os számmal, ismételten a tábor átadásáról. Az átadás július 20-án kellett volna megtörténjen, de a bákóiak nem jelentek meg, és kilátásba helyezték az újabb rendelet közigazgatási bíróságon való megtámadását.
A tábor átvételére irányuló későbbi kísérletek is eredménytelenül zárultak.
 

 

Álláshirdetések
Tematikus oldalak

Eseménynaptár
«2024, október»
hkscpsv
123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031
FACEBOOK

Projektek

 

 

 

 

 

 

ENSIE

 

 

Network of Cities for Artistic Creation

European Day of Artistic Creativity

Creative Ideas Bank

 

VADKÁROK HARGITA MEGYÉBEN

Sürgősségi számok

Egységes segélyhívó szám:

112

 

Hargita Megye Tanácsának készenléti szolgálata a megyei utak hótalanítására:

0266 207 774